Infostart.hu
eur:
360.11
usd:
310.32
bux:
131605.27
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

A boszniai szerbek októberben döntenek Milorad Dodik elnökségéről

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje szombatra virradóra meghozott határozata szerint október 25-én népszavazást tartanak a Bosznia-Hercegovina államszövetséghez tartozó területen egyebek között arról, hogy elfogadják-e Milorad Dodik elnök eltávolítását, illetve a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.

A referendum célja, hogy megerősítsék Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság nemrégiben hivatalától megfosztott elnökének a támogatottságát. A parlament péntek éjjel tartott rendkívüli ülést a politikus támogatására.

Bosznia-Hercegovinában a bíróság a múlt héten elutasította Dodik fellebbezését a szövetségi választási bizottság (CIK) határozata ellen, amely megfosztotta őt elnöki mandátumától. A bírósági döntés alapján Dodik már hivatalosan nem tölti be az elnöki tisztséget, és a CIK köteles előrehozott elnökválasztást kiírni.

A bosznia-hercegovinai választási bizottság augusztus elején döntött úgy, hogy megfosztja hivatalától Dodikot.

A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette az elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltotta. Azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseit, sőt, aláírta az ő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.

Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Dodik kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka (mintegy 7,4 millió forint) összegű büntetést, de elnöki tisztségét nem hajlandó feladni.

Az október 25-i népszavazáson a boszniai Szerb Köztársaság választóinak több kérdést is feltesznek majd: véleményt mondhatnak arról, hogy elfogadják-e az 1995-ös daytoni békemegállapodás alapján létrehozott nemzetközi főképviselői hivatal döntéseit, a bosznia-hercegovinai bíróság ítéleteit, illetve a Dodikot az elnöki mandátumától megfosztó választási bizottság határozatát.

Az Európai Unió boszniai delegációja az X-en szombaton közzétett reagálásában aláhúzta: a Dodikkal kapcsolatos bírósági döntés "végleges és kötelező érvényű", azt "tiszteletben kell tartani".

"Sérti a jogállamot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, ha egy bírósági döntést népszavazásra bocsátanak" - tették hozzá. Julian Reilly, Nagy-Britannia szarajevói nagykövete szintén az X-en hangoztatta, hogy a bíróság döntését tiszteletben kell tartani, az erről tartandó népszavazás "törvényellenes".

Milorad Dodik úgy nyilatkozott: a referendumon rengeteg elutasító szavazatra számít, sőt kilátásba helyezte, hogy tartanak majd egy másik népszavazást is a boszniai szerb entitás függetlenségéről. Ez utóbbin a támogató voksok többségére számít - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Azbesztügy, közös kormányülés – Magyar Péter Bécsben új kezdetről beszélt Ausztria és Magyarország között

Christian Stocker osztrák kancellárral tárgyalt Bécsben Magyar Péter miniszterelnök. A megbeszélés után sajtótájékoztatót tartottak, ahol az osztrák kancellár együttműködést ígért azbesztügyben, hétfőn jön előrelépés az ügyben. Magyar Péter pedig jelezte: nem lesz mindenben egyetértés, de Magyarország konstruktív tagja lesz az Európai Tanácsnak is, miközben kiáll a magyar emberek és vállalatok érdekéért.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója
Minden nap bezár 8 bolt Magyarországon

Minden nap bezár 8 bolt Magyarországon

Magyarországon 2024 végén 98 226 üzlet működött, ami egy év alatt közel 2 850 boltos csökkenést jelent – átlagosan napi 7,8 üzlet zárt be. A koronavírus-járvány óta eltelt hét évben összesen 31 ezer bolttal lett kevesebb, ami 24 százalékos visszaesés. A bezárási hullámot a kiskereskedelmi koncentráció, a rezsiköltségek emelkedése, az infláció és az online vásárlás térhódítása egyaránt hajtja. A legnagyobb arányú csökkenés a média-, kulturális és ruházati szaküzleteknél tapasztalható, növekedés egy szűk csoportban látható csak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×