Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

A boszniai szerbek októberben döntenek Milorad Dodik elnökségéről

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje szombatra virradóra meghozott határozata szerint október 25-én népszavazást tartanak a Bosznia-Hercegovina államszövetséghez tartozó területen egyebek között arról, hogy elfogadják-e Milorad Dodik elnök eltávolítását, illetve a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.

A referendum célja, hogy megerősítsék Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság nemrégiben hivatalától megfosztott elnökének a támogatottságát. A parlament péntek éjjel tartott rendkívüli ülést a politikus támogatására.

Bosznia-Hercegovinában a bíróság a múlt héten elutasította Dodik fellebbezését a szövetségi választási bizottság (CIK) határozata ellen, amely megfosztotta őt elnöki mandátumától. A bírósági döntés alapján Dodik már hivatalosan nem tölti be az elnöki tisztséget, és a CIK köteles előrehozott elnökválasztást kiírni.

A bosznia-hercegovinai választási bizottság augusztus elején döntött úgy, hogy megfosztja hivatalától Dodikot.

A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette az elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltotta. Azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseit, sőt, aláírta az ő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.

Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Dodik kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka (mintegy 7,4 millió forint) összegű büntetést, de elnöki tisztségét nem hajlandó feladni.

Az október 25-i népszavazáson a boszniai Szerb Köztársaság választóinak több kérdést is feltesznek majd: véleményt mondhatnak arról, hogy elfogadják-e az 1995-ös daytoni békemegállapodás alapján létrehozott nemzetközi főképviselői hivatal döntéseit, a bosznia-hercegovinai bíróság ítéleteit, illetve a Dodikot az elnöki mandátumától megfosztó választási bizottság határozatát.

Az Európai Unió boszniai delegációja az X-en szombaton közzétett reagálásában aláhúzta: a Dodikkal kapcsolatos bírósági döntés "végleges és kötelező érvényű", azt "tiszteletben kell tartani".

"Sérti a jogállamot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, ha egy bírósági döntést népszavazásra bocsátanak" - tették hozzá. Julian Reilly, Nagy-Britannia szarajevói nagykövete szintén az X-en hangoztatta, hogy a bíróság döntését tiszteletben kell tartani, az erről tartandó népszavazás "törvényellenes".

Milorad Dodik úgy nyilatkozott: a referendumon rengeteg elutasító szavazatra számít, sőt kilátásba helyezte, hogy tartanak majd egy másik népszavazást is a boszniai szerb entitás függetlenségéről. Ez utóbbin a támogató voksok többségére számít - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×