A német kancellár az alaszkai amerikai-orosz elnöki csúcstalálkozó egyik legfőbb előkészítője volt. Németország egyébként a háború 2022. február végi kitörése óta az Egyesült Államok után Ukrajna legfőbb támogatója, a hogyan tovább azonban most Friedrich Merz számára is komoly fejtörést okoz.

A német média és tekintélyes szakértők szerint ugyanis egyre több jel utal arra, hogy az Anchorage-ban múlt pénteken tartott amerikai-orosz csúcstalálkozó – legalábbis az elnökök által hangoztatott eredményei – Vlagyimir Putyin számára csupán az időhúzást, illetve az előzetesen kilátásba helyezett oroszellenes szankciók elkerülését célozták.

Az első erre utaló közvetett, és legfőképp a német kancellár számára komoly csalódást csalódást okozó jelzés volt, hogy Trump és Putyin egyezsége egyszerűen nem is említette az esetleges tűzszünetet. Friedrich Merz és a többi magas rangú nyugati vezető ennek határozott szószólója volt. Trump azonban a békemegállapodást sürgetve egyszerűen "átugrotta" ezt, Putyin pedig szándékosan teljes mértékben figyelmen kívül hagyta.

Bár végérvényesen még nem dőlt el, hasonló jelzés lehet a nyugati vezetők által sürgetett, a remélt békét segítő biztonsági garanciák jövője. Németországgal az élen néhány nyugati ország már jelezte, hogy kész szerepet vállalni a szóban forgó biztonsági garanciák tényleges biztosításában. J.D. Vance amerikai alelnök ugyanakkor a nyugati partnereket szólította fel arra, hogy vállalják a biztonsági garanciák fő terheit.

Az ezzel kapcsolatos esélyekre vonatkozóan azonban a Putyin jobb kezének számító Szergej Lavrov külügyminiszter adott meglehetősen kiábrándító nyilatkozatot. A miniszter mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről Oroszország nélkül nem dönthetnek, egy ilyen út szavai szerint" a semmibe vezetne".

Sőt, hozzátette azt is, hogy

ezeket a garanciáikat egyenlő alapon kell biztosítani Oroszország mellett Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország részvételével.

Az esetleges két- vagy háromoldalú csúcstalálkozót viszont egy kérdésre válaszolva közvetlenül nem utasította el. Moszva – mint idézték – "nyitott a tárgyalások bármilyen formájára". De az államfők részvételével minden kapcsolatfelvételt rendkívül körültekintően kell előkészíteni – hangoztatta Lavrov.

Vlagyimir Putyin tanácsadója pedig konkrétan csupán arra tett utalást, hogy Moszkva szükség esetén kész megemelni az elmúlt hetekben az ukránokkal többnyire fogolycseréről tárgyaló orosz delegáció szintjét.

A legfrissebb értesülések szerint ezekre a nyilatkozatokra már Zelenszkij is reményt feladva reagált. A BBC szerint

az ukrán elnök a nyugati országokat, élükön az Egyesült Államokkal erre az esetre Oroszország elleni szankciók meghozatalára szólította fel.

Mindennek ellenére Németországban óvatos tapogatózások kezdődtek arra vonatkozóan, hogy Németország milyen szerepet vállalhatna az esetleges biztonsági garanciákban. Felmerült többek között a német hadsereg, a Bundeswehr korlátozott békefenntartó, más országokban, például Litvániában már "bevált" részvétele, ezzel kapcsolatban azonban Friedrich Merz pártja, a CDU is erősen megosztott. A koalíciós partner szociáldemokrata SPD azon a véleményen van, hogy ennek még nem érkezett el az ideje. Az ellenzéki pártok pedig határozottan ellenik ezt.

Az ARD beszámolója szerint a NATO-tagországok katonai vezetői rendkívüli ülésükön megerősítették Ukrajna támogatását. A katonai bizottság elnöke – legalábbis a nyilvánosság előtt – mindössze annyit közölt, hogy a prioritás továbbra is az igazságos, hiteles és tartós béke.

A háború pedig, mint azt a a legutóbbi események is bizonyították, "gőzerővel" folytatódik tovább.

Tekintélyes elemzők közben

egyre inkább megkérdőjelezik az ukrajnai béke kilátásait.

Wolfgang Ischingerrel, a müncheni nemzetközi biztonsági konferencia korábbi elnökével az élen többen vélekednek úgy, hogy az orosz elnök szerintük csupán időt akart – illetve akar – nyerni, a háború beszüntetése valójában egyáltalán nem áll Oroszország érdekében.

"Európa a békéről beszél, eközben az Oroszország folytatja támadásait" – értékelte mindezt az ARD.