Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Friedrich Merz német kancellár sajtóértekezletet tart az EU-tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács első napi ülése után Brüsszelben 2025. június 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Válság – Pártoknak írt levélben ismerte el a gazdaság kritikus helyzetét a német kancellár

Ajándéknak aligha mondható levéllel lepte meg az általa vezetett kormánykoalíció parlamenti képviselőit Friedrich Merz. Az új év első napjaiban postázott levélben a kancellár arra figyelmeztetett, hogy a legnagyobb prioritást 2026-ban a gazdaság fellendítésének kell jelentenie.

Az ARD közszolgálati médium és több más hírportál által vezető helyen ismertetett négyoldalas levélben Merz elismerte, hogy a német gazdaság helyzete néhány területen „nagyon kritikus”.

A tavaly májusban hivatalba lépett, konzervatívokból és szociáldemokratákból álló kormány nem tudta kellően javítani a versenyképességet. Ennek kapcsán kiemelten utalt a kancellár arra, hogy továbbra is túl magasak a munkaerő-, továbbá az energiaköltségek, valamint a bürokratikus kiadások és az adóterhek.

„2026-ban a helyes politikai és jogi döntések meghozatalára kell összpontosítanunk, hogy radikálisan javítsuk a gazdaság helyzetét. Ez az egyetlen módja annak, hogy a német gazdaság újra növekedjen és kijusson a válságból” – írta Merz, aki a nagyobbik konzervatív párt, a CDU elnöke is.

A kancellár szerint ezeknek a problémáknak a megoldása erősíti a politikába vetett bizalmat és a társadalom kohézióját.

A gazdaság prioritásának hangsúlyozása mellett a levélben a kancellár kitért a külpolitikai feladatokra is. Ezzel összefüggésben első helyen említette Ukrajna támogatását. A kancellár szerint a befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatos döntéssel legutóbb megteremtették azokat a feltételeket, amelyekkel hosszú ideig támogathatják Ukrajnát Oroszország elleni védelmi harcában.

„Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország kételkedjen elszántságunkban”

– írta a német kancellár.

Merz hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is erőfeszítéseket tesz egy olyan mielőbbi tűzszünet érdekében, amely biztosítaná Ukrajna szuverenitását. „Nehéz körülmények között végezzük diplomáciai munkánkat, Oroszország kevés hajlandóságot mutat a tárgyalásokra” – értékelte.

A levél végén Merz arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy erősítsék a politikai bizalmat az említett problémák megoldásával. „Csakis így győzhetjük meg a német lakosság túlnyomó többségét demokráciánk és piacgazdaságunk értékeiről” – írta, sorait sajátos jókívánsággal zárva: a képviselőknek sok erőt kívánt az előttük álló feladatok megoldásához.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×