Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Egy atomerőmű négy hatalmas beton kürtővel.
Nyitókép: Unsplash

Atomenergia-reneszánsz ide vagy oda, nem nyugaton épül a legtöbb új létesítmény

Igaz, hogy a nyugati világban beszélnek a legtöbbet az atomenergia másodvirágzásáról, mégis Kínában épül a legtöbb új erőmű. A listát továbbra is az Egyesült Államok vezeti, azonban ha az energiamixben betöltött arányt nézzük, a csúcstartót Európában kell keresni.

Bár az elmúlt években Nyugaton is sok szó esik az atomenergia reneszánszáról, az építés alatt álló atomerőművek számát nézve ennek eddig kevés jelét látni, a szektort szinte teljes egészében Kína dominálja – írja a vg.hu egy, az USA kínai nagykövetsége által megosztott ábra alapján.

A tavaly júniusi adatokat közlő ábra szerint a legtöbb építés alatt álló reaktor Kínában található, összesen 28, majd ez után India következik a második helyen, ahol hat reaktoron folynak a munkálatok.

Négy reaktor épült Oroszországban, Egyiptomban és Törökországban, az Egyesült Államok pedig fel se került a listára.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAEA) 2025-ös összegző adatai szerint viszont Egyesült Államok továbbra is élen áll az atomenergia hasznosításának területén, hiszen a legtöbb reaktor ott termel áramot. A 94 amerikai reaktor közel 97 gigawatt kapacitású, és ezek 2024-ben 781,9 terawattóra áramot termeltek.

Kína a maga 57 reaktorával a második, melyek együttes kapacitása több mint 55 gigawatt és melyek 417,5 terawattóra áramot termeltek. Azonban a NAEA adatai szerint Kínában már 29 reaktor épül, nagyjából ugyanennyi gigawatt kapacitással.

Franciaországban ugyancsak 57 reaktor található, 63 gigawatt kapacitással, ami ráadásul fedezi az ország fogyasztásának kétharmadát, ami a legmagasabb arány a világon.

Emellett Szlovákia (60,6 százalék), Magyarország (47,1 százalék) és Finnország (39,1 százalék) áramtermelésében is kulcsszerepet játszik az atomenergia.

Jelenleg 416 atomreaktor üzemel világszerte, körülbelül 376,3 gigawatt kapacitással, 2050-re viszont az atomerőművek teljesítménye 561–992 gigawatt közé kúszhat, vagyis akár több mint a jelenlegi duplájára is nőhet. A jelenleg építés alatt álló 63 reaktor 66,2 gigawatt teljesítményre lehet képes, de tavaly is világszerte több létesítmény csatlakozott az elektromos hálózathoz.

Egyre gyakoribb az is, hogy nem (csak) áramtermelésre használnak egy-egy atomerőművet: központi vagy ipari fűtésre, sótalanításra is befoghatók.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×