Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
takaróba burkolózó személy
Nyitókép: Pixabay

Ráfáznak a németek a megújuló energiára

A sarkvidéki hideggel nem bírnak már.

Meredeken nő az áramigény az Európában tapasztalható sarkvidéki hideg miatt. A szél- és napenergiatermelés viszont visszaesett, így felmentek a nagykereskedelmi energiaárak – írja a VG.

A fogyasztók szempontjából igen rossz tendencia bontakozott ki az elmúlt napokban. A kínálat szűkösebb az egész Európában tapasztalható gyengébb nap- és szélenergiatermelés miatt, és ezt Németországban a szélturbinák jegesedése továbbá súlyosbítja – kommentálta Talha Torlak, a Vitus Commodities rövidtávú kereskedési vezetője a helyzetet.

A cikk hozzáteszi, hogy miközben Európa igyekszik bezárni a régi fosszilis erőműveket, és csökkenteni a kibocsátásokat, gyenge megújuló termelés és magas kereslet esetén kénytelen nagy mértékben szén- és gázerőművekkel kielégíteni az energiaigényt.

Németországban ma, kedden a villamosenergia-kereslet a Bloomberg modelljei szerint mintegy 69 gigawattot tesz ki, a szezonális átlag alapján mindeközben 63 gigawatt szokott lenni az igény. A német szélerőmű-termelés kedd késő este várhatóan 20 gigawatton tetőzik, amely a szezonális átlagtól 4 gigawattal marad el. A napenergia-termelés mértéke is elmaradhat az átlagtól ma – olvasható a VG cikkében.

Franciaország még stabil nukleáris kapacitásának ellenére is kénytelen volt az igények kielégítése végett a gáz- és olajtüzelésű erőművek termelését fokozni. Mint írják, ma, kedden az áramigény 2012 februárja óta nem látott szinten tetőzhet.

Az állami tulajdonú EDF dolgozói kedd este 21 óráig mindeközben 24 órás sztrájkot tartanak

– emelik ki a cikkben.

Hazánkban a nagy energiacégek felkészültek a várható időjárásra, így az MVM Csoport, az E.ON és az Opus elosztó vállalatok is elrendelték a készenlétet. Amennyiben havária alakulna ki, azonnal be tudnak avatkozni. Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével operatív törzs is felállt a rendkívüli időjárás és a hóhelyzet elleni védekezés koordinálására – olvasható a cikkben.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×