Infostart.hu
eur:
390.34
usd:
337.46
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
A finnországi Oulu és a szlovákiai Trencsén lesz Európa kulturális fővárosa 2026-ban.
Nyitókép: Unsplash.com

Ez a két város most nagyon különlegesnek érezheti magát

A finnországi Oulu és a szlovákiai Trencsén lesz Európa kulturális fővárosa 2026-ban.

A két város – az Európai Bizottság támogatásával – egész évben kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak és előadásoknak ad otthont, bemutatva közös európai kultúránk gazdagságát – közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete kedden az MTI-vel.

Oulu városát 2026. január 16–18-án avatják hivatalosan Európa kulturális fővárosává. A város „Kulturális éghajlatváltozás” témájú kulturális programja a jelenlegi globális kihívásokra összpontosít, köztük az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre és arra, hogy a kulturális tudatosság hogyan segíti azt.

A város fő törekvése, hogy elgondolkoztassa a közönséget arról, hogy az adott térségben hogyan keletkezik a kultúra, és hogyan fogadják be és osztják meg azt.

Trencsénben (Trenčín) 2026. február 13. és 15. között tartják meg a nyitórendezvényt.

„A kíváncsiság felébresztése” témára épülő programjával a város célja az, hogy ihletet adjon hidak építéséhez az emberek, a múlt és a jövő, valamint a képzelet és a valóság között.

Az Európa Kulturális Fővárosa díj 40 éve kínál lehetőséget a városoknak arra, hogy ünnepeljék a sokszínűséget, bevonják a közösségeket különféle programokba, és előmozdítsák a helyi és regionális fejlődést.

A két 2026-os kulturális fővárosnak az Európai Bizottság odaítélte a Kreatív Európa programból finanszírozott, 1,5 millió eurós Melina Mercouri-díjat, elismerve az idei évre való felkészülésük magas színvonalát.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×