Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Tarr Béla

Elhunyt Tarr Béla filmrendező

A nemzetközileg is elismert filmrendező-legenda 70 éves volt. A halálhírt Fliegauf Bence erősítette meg a család nevében.

Meghalt Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. A nemzetközileg is elismert filmrendező-legenda 70 éves volt. A halálhírt Fliegauf Bence erősítette meg a család nevében.

A nemzetközi hírű magyar filmrendező, aki a magyar filmművészet meghatározó alakjává vált, életének 70. évében hunyt el – adta hírül az Index.

A rendező 1955-ben született Pécsett, édesapja id. Tarr Béla díszlettervező volt, többek között a Magyar Állami Operaházban. Édesanyja, Tarr Mari (született Huszt Mária) a Madách Színház elismert súgónője volt.

Amatőrként kezdett el foglalkozni a filmezéssel, 1977-től a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt rendezői szakon. 1981-1990 között a Mafilm rendezője, 1981-ben más rendezőkkel közösen megalapította a Társulás Stúdiót, amely négy évig működött.

Az 1987-es Kárhozat jelentette azt az ugrást Tarr számára, mely meghatározta az elkövetkezendő két évtizedben készített filmjeit. A Krasznahorkai László novellájából, Víg Mihály zenéjével készített film nem csupán egy virágzó munkakapcsolatot, de egy átfogó stílust is elindított a magyar filmművészetben. A fekete-fehér, lepusztult tájon játszódó, lassú és nagyon hosszú (többször akár tíz perces) snittek, meghatározóvá váltak a rendező művészetében. Ezen filmek időrendi sorrendben a következőek: Kárhozat, Szürkület, Sátántangó, Szenvedély, Werckmeister harmóniák, A londoni férfi, és – nyilatkozata szerint – utolsó filmje, A torinói ló.

Filmjei nemzetközi szinten is sikert arattak. A The Guardian a világ legjobb filmrendezői listáján a 13. helyen említette, így a magyar rendező számos világhírű szakembert megelőzött.

Munkásságáért elnyerte többek között a Balázs Béla-díjat, a Kossuth-díjat, a Prima Primissima-díjat, az Ezüst Medvét és a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Az amerikai Egyesült Államok elnökei közül négyen lettek merénylet áldozatai. Abraham Lincoln, William McKinley és John F. Kennedy mellett a legkevésbé ismert James A. Garfield, akivel Lincoln halála után mindössze 16 évvel végzett egy gyilkos golyó. Pedig Garfield 200 napig sem tartó elnöksége ígéretesen indult: már hivatali ideje legelején komoly ütést vitt be az Egyesült Államok politikáját évtizedek óta meghatározó és mind korruptabbá váló kliensrendszernek. Művét azonban a gyorsan jött merénylet miatt nem tudta kiteljesíteni, és ez a többre hivatott politikus végül csak egy lábjegyzet lett az amerikai elnökök történetében. A Netflixen most látható, Merénylet az elnök ellen (Death by Lightning) című, Budapesten részben magyar stábbal forgatott és nagy kritikai sikert aratott négyrészes minisorozat most előhozta a feledés homályából az Egyesült Államok 20. elnökét és az amerikai polgárháborút követő időket. Ennek kapcsán megnéztük a Garfield és merénylője, Charles J. Guiteau története mögött feltáruló izgalmas korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×