Jó hír a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozóinak és a magyar gazdaságnak.
A Mercedes-Benz Kecskemétre helyezi át az A-osztály gyártását a németországi Rastattból. A változás 2026 második negyedévétől lép életbe – írta meg a Reuters.
A cég szóvivője hozzátette, ezzel a döntéssel a jövőben bevezetendő modellek gyártására szabadul fel kapacitás Rastattban. A Reuters cikke kiemeli, hogy Magyarországon alacsonyabbak a gyártási költségek.
Mint az autopro.hu cikkében olvasható, Magyarország kiemelt helyszíne lett a német autóipari beruházásoknak. Jelentős vonzerőt jelent a kedvező adózási környezet, az alacsony bérköltségek és a gyors engedélyeztetés is. Az Audi győri üzeme 1998 óta termel, a Mercedes kecskeméti üzeme 2012 óta, a BMW debreceni gyára pedig 2025-ben kezdte meg működését. Az utóbbi megnyitásával Németországon és Kínán kívül Magyarország lett az egyetlen ország a világon, ahol mindhárom német prémiumgyártó jelen van – olvasható az autopro.hu elemzésében.
Így Magyarországon már öt autógyár is jelen van. A japán Suzuki Esztergomban 1992-ben kezdte meg a termelést, az itt készülő modelleket világszerte szállítják. A kínai BYD szegedi gyára pedig várhatóan 2026 második negyedévében fog beindulni.
KezdőlapBelföldBizalmat szavazott a Mercedes hazánknak, nagy változás jön
Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
A magyar női kosárlabda-válogatott 15 ponttal legyőzte a házigazda törököket az isztambuli selejtezőtorna keddi zárónapján, ezzel kijutott a szeptemberi, Berlinben sorra kerülő világbajnokságra, és 28 év szünet után vehet részt ismét vb-n.
Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.
The US president's comments come after a growing list of nations, including many European powers, turned down his request to help protect the Strait of Hormuz.
