Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Nyitókép: Pexels

Korányi G. Tamás: a legjobb befektetés ez volt tavaly

A neves tőzsdeszakértő megosztotta az InfoRádióval, milyen sikersztorik voltak 2025-ben a tőzsdén.

Növekedésben az elsők között volt a magyar tőzsde 2025-ben, a legjobb befektetés az előző évben pedig az arany volt – mondta el Korányi G. Tamás az InfoRádióban.

Kiemelte, az évben 40 százalékkal emelkedett forintban a BUX-index, 79 ezerről 111 ezer környékére. Kelet-Európában voltak tőzsdék, amelyek ezt meghaladták, így a prágai tőzsde 50 százalékot, a bukaresti tőzsde 43 százalékot, a varsói tőzsde pedig 42 százalékot emelkedett. A forint is erősödött mindeközben, ezzel korrigálva a képet, „a prágai tőzsdével első helyen, minden tőzsdét megelőztünk” – mondta el a szakértő.

A fejlett tőzsdéket különösen megelőztük

– emelte ki Korányi G. Tamás, hiszen a forint kurzusa a dollárhoz képest 17 százalékkal javult, miközben a Nasdaq 20,5 százalékkal, az S&P 16,5 százalékkal erősödött, a Dow Jones-index növekedése pedig 13 százalékos volt. Így ezeket „bőven leköröztük”, ahogy a DAX-ot is.

Elégedettek lehetünk ezzel a teljesítménnyel – tette hozzá. Véleménye szerint ez „nyilván” lényegesen jobb, mint a magyar gazdaság teljesítménye, ami alapvetően a blue chipek miatt van. Különösen az OTP miatt, amely egymaga 62 százalékos árfolyamnövekedést tudott felmutatni, 21 600 forintról 35 000 fölé drágult, és jól teljesített az MTELEKOM is, több, mint 40 százalékos növekedéssel. A MOL majdnem 8 százalékkal növekedett, osztaléka viszont az év eleji indulóértékhez képest több mint 10 százalék volt. Ez az osztalék hozzászámolandó a befektetők 2025-ös nyereségéhez. A Richter-papírok árfolyama viszont 5 százalékkal csökkent egy év alatt. Kiemelte a 4iG-részvényeket, amelyek árfolyama egy év alatt 350 százalékkal nőtt.

Hozzátette, „nem feltétlenül” kell korrekcióra számítani. Ameddig valós gazdasági teljesítményükhöz képest olcsónak számítanak legjobb papírjaink, és ameddig például egy S&P, vagy Fitch leminősítés hatására nem változik a térség megítélése, a magyar papírok népszerűsége fenn fog maradni. Kiemelte: szerepet játszottak a teljesítményükben az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos várakozások is, nem véletlen, hogy a BUX jó teljesítményével fej-fej mellett halad Varsó és Bukarest is. Arra számít, hogy ameddig nem következik be negatív fordulat a béketárgyalásokban, addig ez a jó hangulat fenn fog maradni. Hozzátette:

ezek jó osztalékfizető papírok, az osztalékok vonzóvá teszik a külföldi befektetők számára is a legjobb magyar részvényeket.

Az aranypiacon 2025-ben akkora rally volt, mint ami az elmúlt 30 évben „szinte soha”. Korányi G. Tamás elmondása szerint az ezüst területén utoljára 1980-ban volt ilyen emelkedés, több mint duplájára emelkedett az árfolyam. Ezeket az árfolyamokat dollárban tartják nyilván, és a dollár a forinthoz, valamint az euróhoz képest is jelentősen gyengült. A 64 százalékos aranyárfolyam-emelkedés gyakorlatilag az összes tőzsdét lekörözte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×