Infostart.hu
eur:
384.37
usd:
327.39
bux:
0
2026. január 1. csütörtök Fruzsina
Nyitókép: Pixabay

Nem akárhonnan jött változtatási javaslat az Air India katasztrófája után

Ismét fellángolt a vita a pilótafülkékbe helyezendő kamerákkal kapcsolatban.

Az Air India Boeing 787-8 Dreamliner repülőgépe a Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőtér közelében felszállás után zuhant le Ahmedabadban. 242 ember vesztette életét. A tragédia vizsgálata és okának felderítése még folyamatban van.

Az iparág egyik legbefolyásosabb alakja, Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezetője és egykori pilóta szerint erős érvek szólnak a kamerák telepítése mellett. "Jelenlegi ismereteink alapján elég valószínű, hogy a hangfelvétel mellett egy videofelvétel is jelentősen segítené a nyomozókat, például a mentális egészséggel kapcsolatos vizsgálat lefolytatásában" – idézt Walsh szavait a Reuters alapján az Economx.

  • A pilótafülke-kamerák támogatói szerint a felvételek kitölthetik a hang- és adatrögzítők által hagyott réseket,
  • míg az ellenzők szerint az adatvédelemmel és a visszaéléssel kapcsolatos aggodalmak meghaladják azt, amit a nyomozások szempontjából marginális előnyöknek tartanak.

2000-ben Jim Hall, az Egyesült Államok Nemzeti Közlekedésbiztonsági Tanácsának (NTSB) elnöke sürgette a Szövetségi Légügyi Hivatalt (FTA), hogy írja elő a kereskedelmi repülőgépek pilótafülke-képrögzítőkkel való felszerelését. Hall ajánlása az 1999-es Egyptair 990-es járatának katasztrófáját követően érkezett, amikor az NTSB szerint az első tiszt szándékosan vezette katasztrófába a Boeing 767-est, a fedélzeten tartózkodó mind a 217 ember életét vesztette.

Egy másik repülésbiztonsági szakértő, Anthony Brickhouse azt mondta, hogy baleseti nyomozóként támogatja a pilótafülke-videózást, de elismerte, hogy a kereskedelmi pilótáknak komoly aggályaik vannak. Az Air India 171-es járatáról készült videó azonban sok kérdésre választ adott volna – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Így adózunk 2026-ban

Így adózunk 2026-ban

2025-ben a magyar adórendszer több lépcsőben megvalósuló módosításon ment keresztül. A 2025. november 18-án gyorsított eljárásban elfogadott adócsomag célja a vállalkozások adóterheinek mérséklése, az adminisztráció csökkentése és az adóeljárások digitalizációjának folytatása. A jogszabályi indokolás szerint a kormány célja a hazai adókörnyezet versenyképességének fenntartása, valamint annak biztosítása, hogy a kis- és középvállalkozói szektor, illetve az egyéni vállalkozók számára kiszámíthatóbb pénzügyi és adminisztratív keretek álljanak rendelkezésre. Vannak ugyanakkor további, 2026-ban hatályba lépő változások, amelyeket már év közben, az őszi adócsomagot megelőzően elfogadott a Parlament.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×