Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Az indiai Központi Ipari Biztonsági Erők (CISF) felvétele az Air India légitársaság Londonba tartó Boeing 787-8-as Dreamliner repülőgépéről, amely felszállás közben lezuhant a Gudzsarát állambeli Ahmadábádban 2025. június 12-én. A gép fedélzetén hivatalos indiai adatok szerint 232 utas és 12 fős személyzet tartózkodott.
Nyitókép: MTI/AP/CISF

Air India: két kapcsolón múlhatott 230 ember élete

Elképesztő hiba okozhatta a boeing katasztrófáját.

Az Air Indai légitársaság repülőgépének júniusi katasztrófáját az okozhatta, hogy a hajtóművek üzemanyag-szabályozó kapcsolója "kikapcsolás" állásba került, aminek következtében megszűnt mindkét hajtómű üzemanyag-ellátása - áll az indiai légibaleset-vizsgáló hivatal (AAIB) szombaton közölt előzetes jelentésében.

Az Air India Angliába tartó Boeing 787-8 Dreamliner típusú gépe június 12-én zuhant le az északnyugati Ahmedabad városában.

A repülőgépen 230 utas - 169 indiai, 53 brit, hét portugál és egy kanadai - és 12 fős személyzet tartózkodott. India történetének egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját egy ember élte túl.

A repülőgép a fölszállás és a lezuhanás között mintegy 30 másodpercig volt a levegőben. Az AAIB-jelentés összeállítói szerint miután a repülőgép elérte a rekordsebességét, "az 1-es és 2-es hajtómű üzemanyag-leállító kapcsolói egy másodpercen belül egymás után átálltak leállítás módba.". A jelentés nem tért ki arra, hogy a kapcsolók hogyan kapcsolhattak leállítás állásba repülés közben.

A jelentés szerint a kapcsolókat ugyan visszakapcsolták, de már nem sikerült felpörgetni a motorok teljesítményét, hogy megállítsák a süllyedést, miután a repülőgép elkezdett veszíteni a magasságából.

A repülés utolsó pillanatában a pilótafülke hangrögzítőjén hallani lehetett, amint az egyik pilóta megkérdezi a másiktól, hogy miért zárta el az üzemanyag-adagolót. "A másik pilóta azt válaszolta, hogy nem tette" - áll a jelentésben.

Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×