Infostart.hu
eur:
378.04
usd:
317.62
bux:
130328.22
2026. február 10. kedd Elvira
Félárbócon leng a nemzeti zászló az osztrák parlament bécsi épületén 2025. június 10-én, miután egy grazi középiskolában egy volt tanuló lövöldözött, és tíz embert megölt, majd magával is végzett. Sok sebesült kórházi ápolsára szorul.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

A grazi merénylet miatt komoly változások jönnek az osztrák iskolákban

Három héttel a háború utáni Ausztria legsúlyosabb iskolai merénylete után a kormány újabb intézkedéseket irányoz elő a diákok biztonságának erősítésére. Cél a tanulók mentális egészségének előmozdítása.

A június 10-én a grazi BORG Dreierschützen gimnáziumban történt iskolai lövöldözés kilenc iskolai diák és egy tanárnő életét követelte. A felfegyverzett merénylő, az iskola egy volt diákja, a 21 éves Arthur A. az ámokfutás után öngyilkosságot követett el. Az ámokfutó rendelkezett fegyvertartási engedéllyel, ismertté vált ugyanakkor, hogy korábban mentális problémákkal küszködött.

Az elmúlt napokban a Christian Stocker néppárti kancellár vezette hárompárti, a konzervatív ÖVP-ből, a szociáldemokrata SPÖ-ből és a baloldali liberális NEOS-ból álló koalíciós kormány sorra jelentette be, hogy a hasonló merényletek elkerülése érdekében hosszú távon milyen intézkedéseket tervez. Ezek sorából kiemelkedett a szakértők által meglehetősen engedékenynek tartott fegyvertartás szigorítása. A Nemzeti Tanács, azaz a parlament jóváhagyására váró csomag részeként a fegyvertartás, illetve fegyvervásárlás alsó korhatárát 25 évre emelnék, és többhetes alkalmassági vizsgálathoz kötnék. Ha a szükséges orvosi vizsgálat során pszichológiai rendellenességet észlelnének, az adott személy esetében fegyvertartási tilalmat rendelnek el. Része az intézkedéscsomagnak a népszerű Messenger üzenetküldő szolgáltatás megfigyelésére vonatkozó javaslat. Ez a kormánypártok körében nem talált egyöntetű támogatásra, mindenekelőtt a liberális NEOS ellenzi.

A legfrissebb, a Der Standard című lap értesülése szerint a kormány megelőző intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy az iskolákban lehetőség szerint legteljesebben biztosítsák a diákok mentális egészségét. A többi között az iskolákban külön foglalkozások lesznek a mentális egészségről, és a tervek szerint a elkövetkező években megduplázzák az iskolapszichológusok számát.

Christoph Wiederkehr (NEOS) oktatási miniszter szerint az iskolapszichológia és az iskolai szociális munka mellett a külső megelőzési programok bővítését is tervezik. A Der Standard a miniszterre hivatkozva utalt arra, hogy a pszichoszociális támogató személyzet növelését a kormánypártok már korábban tervezték, és azt közös programjukban is előirányozták. Különböző tanulmányok ugyanis kimutatták a pszichológiai stressz növekedését a gyermekek és fiatalok körében olyan válságok nyomán, mint koronavírus-járvány vagy a nemzetközi konfliktusok. A miniszter szerint a grazi ámokfutó merénylete még inkább rámutatott az intézkedések szükségességére.

A tervek szerint a mentális egészség biztosítását célzó programok 2026-tól kezdődnek az iskolákban. Hasonló programok Erős iskola, erős társadalom címszóval eddig is voltak, az eddigi műhelyek finanszírozását ugyanakkor megduplázzák – közölte a miniszter. A tervek között szerepel az is, hogy kiterjesztik a kötelező tanácsadást azon diákok, illetve szüleik számára, akik különböző okokból várhatóan kimaradnak az iskolából.

A grazi merénylő, Arthur A. a harmadik évfolyam után hagyta ott a gimnáziumot.

Címlapról ajánljuk
Benjamin Netanjahu: megleszünk az amerikai segély nélkül is

Benjamin Netanjahu: megleszünk az amerikai segély nélkül is

Meglepő ötlettel állt elő az izraeli kormányfő: fokozatosan leválnának az amerikai katonai segélyről. Benjamin Netanjahu ezt azzal indokolta, hogy megfelelő saját képességeket hoztak létre. Viszont kérdés: hogyan maradhat fent a zsidó állam amerikai anyagi támogatás nélkül?
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Komoly lazítások mellett mehetett csak át a brüsszeli zöldalku

Komoly lazítások mellett mehetett csak át a brüsszeli zöldalku

Határozott többséggel fogadták el az uniós klímatörvény módosítását, amely először rögzít kötelező, köztes kibocsátáscsökkentési célt 2040-re. A szabályozás a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 90 százalékos visszafogását írja elő az 1990-es szinthez képest, miközben rugalmassági elemekkel, nemzetközi karbonkreditekkel és az új kibocsátáskereskedelmi rendszer elcsúsztatásával igyekszik kezelni a versenyképességi és költségkockázatokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×