Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
A legfőbb iráni vezető hivatalának felvételén Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője beszédet mond Teheránban 2025. május 10-én, az iráni-amerikai nukleáris tárgyalásoknak az ománi fővárosban, Maszkatban tartandó negyedik fordulója előtti napon. Irán és az Egyesült Államok között április 12-én kezdődtek tárgyalások az iráni atomprogramról, ománi közvetítéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Legfőbb iráni vezető hivatala

N. Rózsa Erzsébet: nem lehet rezsimváltás Iránban, különösen nem izraeli nyomásra

N. Rózsa Erzsébet abszolút nem tartja reálisnak az iráni rezsim felbontását kívülről, főleg nem Izrael részéről. A Közel-Kelet szakértő az InfoRádióban elmondta: valóban van társadalmi elégedetlenség Iránban, rendszerváltó hangulat azonban nincs, ráadásul az izraeli támadás még jobban összekovácsolta a nemzetet, országhatáron belül és kívül egyaránt.

Péntek óta tart a fegyveres konfliktus Izrael és Irán között. A zsidó állam célzott támadásokkal likvidálta az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda legfontosabb vezetőit, valamint olyan atomtudósokat, akik az ország nukleáris programjának fejlesztésén dolgoztak. Izrael állítása szerint a megelőző csapás azt a célt szolgálta, hogy meggátolják, hogy Irán nukleáris fegyvert tudjon létrehozni, ezért is volt a célpontok között több nukleáris létesítmény is. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban ezen túlment, és arra szólította fel az iráni lakosságot, hogy lázadjon fel a saját vezetése ellen.

„Irán egy 85 milliós nemzetállam, és a támadások miatt megerősödött az összefogás gondolata, még azokban is, akik esetleg a fennálló rendszer ellen foglaltak volna állást. Nem gondolom, hogy rendszerváltásról lehet szó, főleg nem kívülről és főleg nem Izrael kezdeményezésére” – mondta N. Rózsa Erzsébet. A Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban emlékeztetett arra, hogy a 2003-as iraki háborúban az Egyesült Államok is rendszert akart váltani Irakban, és a nép ott sem fogadta örömmel a kezdeményezést. Ráadásul Irán szerinte egészen másik ország, ezért nem látja realitását a rendszerváltásnak, és ezen az állásponton van az elemzők többsége is.

Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a cél az iráni nukleáris képesség és a rakétaképesség meggyengítése, de már az a fenyegetés is elhangzott az izraeli védelmi minisztertől, hogy Hamenei ajatollah ugyanúgy járhat, mint Szaddám Huszein. Ezzel a felvetéssel kapcsolatban a szakértő azt mondta, voltak olyan hírek, hogy állítólag Donald Trump állította le ezt a gondolatot.

„Az iráni nukleáris programnak jelenleg a legnagyobb gátja Ali Hamenei, akinek egy fatvája van hatályban, amely azt mondja, hogy az Iszlám Köztársaságban tilos nukleáris fegyverek gyártása, előállítása és használata is. Ha ezt a legfőbb vezetőt eltávolítják, akkor elég nehéz átlátni, hogy mi történhet. Ali Hamenei az egyik legnagyobb vallási szaktekintély, tehát ez egy kicsit olyan a síita iszlámban, ahol azért nem egyetlen ilyen magas rangú vezető van, mintha a római pápát iktatnák ki” – vélekedett N. Rózsa Erzsébet.

A szakértő arról is beszélt, hogy nem nagyon van ellenzék az országon belül, nagyjából a rendszer mindent és mindenkit lefed. A társadalmi elégedetlenség elég nagy, már 2009 óta vannak komoly tüntetések, de az áram- vagy élelmiszerhiányt most elég könnyű rákenni az izraeli támadásokra.

N. Rózsa Erzsébet kiemelte:

nem lát rendszerváltó hangulatot, ráadásul Irán egy akkora forradalmon ment keresztül 46 évvel ezelőtt, mint az európai történelemben a nagy francia forradalom, és szerinte egy nép nem csinál ötvenévente forradalmat.

Azt is elmondta, hogy iráni források szerint a népharag Izraellel szemben már most is elég nagy, és szerinte kívülről nem lehet a rezsimet megdönteni. Ehhez hozzájárul, hogy a 85 milliós lakosság mellett sok millió iráni él diaszpórában, és ők is felsorakoznak az Iránban élők mellé, hogy kívülről ne legyen rezsimváltás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
2026-ra teljesen automatizálják a gyorshajtások bírságolását Szlovákiában

2026-ra teljesen automatizálják a gyorshajtások bírságolását Szlovákiában

Szlovákiában nagyszabású közlekedésbiztonsági fejlesztés indul: a tervek szerint az 213 fix telepítésű radar, 48 közlekedési kamera, valamint 18 szakaszsebesség-mérő rendszer jelenik meg az ország útjain, a bírságok pedig automatikusan érkeznek majd. A városok és községek saját radarokat és kamerákat használhatnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Magyarország autóipara is szenved a "német-betegségben"

Magyarország autóipara is szenved a "német-betegségben"

Európa és Magyarország autóipara tartós strukturális présbe került: az iparágat a kínai verseny gyors térnyerése, a versenyképességi erózió és több elhibázott iparpolitikai döntés egyszerre szorítja. A ritkaföldfémekre és chipekre épülő, túlnyomórészt Kínához kötődő inputfüggőség geopolitikai kilengéseknek teszi ki az ellátást; az időszakos enyhülések pedig nem oldják a rendszerszintű sérülékenységet. Az exportorientált, erősen importfüggő magyar autóipari termelés – amely főként összeszerelő tevékenységet jelent – ugyan közvetlenül kevésbé veszélyeztetik az Európában tapasztalt ellátási problémák, a negatív hatások idővel a hazai gazdaságba is beszivárognak - derül ki az OECD által frissen közzétett részletes iparági statisztikákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 7. 10:20
×
×
×
×