Infostart.hu
eur:
386.94
usd:
328.84
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
A legfőbb iráni vezető hivatalának felvételén Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője beszédet mond Teheránban 2025. május 10-én, az iráni-amerikai nukleáris tárgyalásoknak az ománi fővárosban, Maszkatban tartandó negyedik fordulója előtti napon. Irán és az Egyesült Államok között április 12-én kezdődtek tárgyalások az iráni atomprogramról, ománi közvetítéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Legfőbb iráni vezető hivatala

N. Rózsa Erzsébet: nem lehet rezsimváltás Iránban, különösen nem izraeli nyomásra

N. Rózsa Erzsébet abszolút nem tartja reálisnak az iráni rezsim felbontását kívülről, főleg nem Izrael részéről. A Közel-Kelet szakértő az InfoRádióban elmondta: valóban van társadalmi elégedetlenség Iránban, rendszerváltó hangulat azonban nincs, ráadásul az izraeli támadás még jobban összekovácsolta a nemzetet, országhatáron belül és kívül egyaránt.

Péntek óta tart a fegyveres konfliktus Izrael és Irán között. A zsidó állam célzott támadásokkal likvidálta az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda legfontosabb vezetőit, valamint olyan atomtudósokat, akik az ország nukleáris programjának fejlesztésén dolgoztak. Izrael állítása szerint a megelőző csapás azt a célt szolgálta, hogy meggátolják, hogy Irán nukleáris fegyvert tudjon létrehozni, ezért is volt a célpontok között több nukleáris létesítmény is. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban ezen túlment, és arra szólította fel az iráni lakosságot, hogy lázadjon fel a saját vezetése ellen.

„Irán egy 85 milliós nemzetállam, és a támadások miatt megerősödött az összefogás gondolata, még azokban is, akik esetleg a fennálló rendszer ellen foglaltak volna állást. Nem gondolom, hogy rendszerváltásról lehet szó, főleg nem kívülről és főleg nem Izrael kezdeményezésére” – mondta N. Rózsa Erzsébet. A Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban emlékeztetett arra, hogy a 2003-as iraki háborúban az Egyesült Államok is rendszert akart váltani Irakban, és a nép ott sem fogadta örömmel a kezdeményezést. Ráadásul Irán szerinte egészen másik ország, ezért nem látja realitását a rendszerváltásnak, és ezen az állásponton van az elemzők többsége is.

Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a cél az iráni nukleáris képesség és a rakétaképesség meggyengítése, de már az a fenyegetés is elhangzott az izraeli védelmi minisztertől, hogy Hamenei ajatollah ugyanúgy járhat, mint Szaddám Huszein. Ezzel a felvetéssel kapcsolatban a szakértő azt mondta, voltak olyan hírek, hogy állítólag Donald Trump állította le ezt a gondolatot.

„Az iráni nukleáris programnak jelenleg a legnagyobb gátja Ali Hamenei, akinek egy fatvája van hatályban, amely azt mondja, hogy az Iszlám Köztársaságban tilos nukleáris fegyverek gyártása, előállítása és használata is. Ha ezt a legfőbb vezetőt eltávolítják, akkor elég nehéz átlátni, hogy mi történhet. Ali Hamenei az egyik legnagyobb vallási szaktekintély, tehát ez egy kicsit olyan a síita iszlámban, ahol azért nem egyetlen ilyen magas rangú vezető van, mintha a római pápát iktatnák ki” – vélekedett N. Rózsa Erzsébet.

A szakértő arról is beszélt, hogy nem nagyon van ellenzék az országon belül, nagyjából a rendszer mindent és mindenkit lefed. A társadalmi elégedetlenség elég nagy, már 2009 óta vannak komoly tüntetések, de az áram- vagy élelmiszerhiányt most elég könnyű rákenni az izraeli támadásokra.

N. Rózsa Erzsébet kiemelte:

nem lát rendszerváltó hangulatot, ráadásul Irán egy akkora forradalmon ment keresztül 46 évvel ezelőtt, mint az európai történelemben a nagy francia forradalom, és szerinte egy nép nem csinál ötvenévente forradalmat.

Azt is elmondta, hogy iráni források szerint a népharag Izraellel szemben már most is elég nagy, és szerinte kívülről nem lehet a rezsimet megdönteni. Ehhez hozzájárul, hogy a 85 milliós lakosság mellett sok millió iráni él diaszpórában, és ők is felsorakoznak az Iránban élők mellé, hogy kívülről ne legyen rezsimváltás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió egyike a fennmaradó kérdéseknek, de megjegyezte, hogy ezen a téren is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez – erről az amerikai elnök beszélt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Floridában. Volodimir Zelenszkij szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás az amerikai elnök szavai szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség, ami Trump szerint „szégyen lenne”.
Nehéz éven vannak túl a boltok – Mi jöhet ezután?

Nehéz éven vannak túl a boltok – Mi jöhet ezután?

Újabb mozgalmas éven vagyunk túl a kiskereskedelemben. 2025-öt az árrésstop határozta meg leginkább, de módosultak a kiskereskedelmi adó sávjai, az üvegvisszaváltási szolgáltatási díjak és kevesebb sajtot lehet trappistának hívni. Sok lánc veszteséget termelt a pénzügyi évében és újabb kisboltok húzták le a rolót. Az elmúlt 12 hónapot értékeltük Neubauer Katalinnal, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×