A romániai régiót érintő tudományos együttműködés már közel 10 éves múltra tekint vissza. A Topo-Transylvania nevet viseli, a nagyobb testvéréből, a Topo-Europe kezdeményezésből nőtt ki, ami egy páneurópai földtudományi együttműködés. A Topo-Transylvania keretében három ország, Románia, Hollandia és Magyarország kutatói dolgoznak együtt Erdély földtanilag aktív területein, hogy megértsék, hogy milyen folyamatok mennek ott végbe. Kutatják a sódómokat, illetve a Kárpát-kanyarban a Vráncsa földrengéses övezetet – mondta az InfoRádióban a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet megbízott igazgatója, Kovács István János.

"Így esett a választás még 2018 előtt a parajdi területre, hogy oda űrgeodéziai műszereket, úgynevezett reflektorokat telepítsünk. Először azt szerettük volna megnézni, hogy maga a sótömzs milyen módon mozog, de most ez a tragikus eseménysorozat ráirányította a figyelmünket arra is, hogy talán ilyen összefüggésben is hasznosak lehetnek a műszerek az ottani szakembereknek és hatóságoknak" – fogalmazott Kovács István János, megjegyezve, hogy ez az űrgeodéziai megfigyelőrendszer csak egy része a monitoring hálózatnak.

Bozsó István, a kutatóintézet tudományos munkatársa a rendszer működéséről az InfoRádióban elmondta: az úgynevezett ikerreflektorok képesek visszaverni a Sentinel-1-es műholdrendszer mikrohullámú jeleit. Azok alapján, a műholdképek feldolgozásával lehetség meghatározni a felszíni elmozdulásokat – a legideálisabb esetben milliméteres pontossággal.

A szakértő hangsúlyozta azonban, hogy mivel a műholdképek 6-12 naponta állnak rendelkezésre, ezért 0-24-es monitoringot nem lehet ezzel a rendszerrel megvalósítani, ám hosszú távon megfigyelhetők a bekövetkező felszíni elmozdulások. Ezek alapján lehet következtetni a felszín alatti deformációkra, a bányaüregek állapotára, elősegítve a bányaüregek megfigyelését. Emellett a helyi szakembereknek a reflektorok telepítésében is segítséget tudnak nyújtani, hogy a jelenlegi hálózat bővíthető legyen.

Az adatok alapján a parajdi hatóságok már kértek egy elemzést egy magyar cégtől, de ezzel párhuzamosan a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetben is zajlik elemzés. A most kialakult helyzettel kapcsolatban is elindítottak egy feldolgozást, de az eredményekre még várni kell.

Nehezíti a helyzetet, hogy a reflektorok a sótest északkeleti részén találhatók, vagyis távolabb vannak az érintett területtől, tehát közvetlenül, csak a reflektorok alapján nem tudják a mostani helyzetet vizsgálni – mutatott rá Bozsó István. Elmondása szerint eddig azt tapasztalták a sótömb tetején lévő reflektorok által, hogy évi néhány millimétert süllyed a terület, viszont ez nem jelenti azt, hogy az egész sótömb süllyed, előfordulhat, hogy ez csak egy lokális folyamat.

Korlátozza még a munkájukat, hogy csak most érkeznek műholdképek a katasztrófa utáni helyzetről, melyekből legalább 2-3-ra lesz szükség ahhoz, hogy vázolható lehessen, milyen mozgások történtek és várhatóak a sajnálatos esemény után.

"Ebben a hónapban mindenképpen tudunk egy előzetes eredményt számolni, becsülni. A hónap végéig mindenképpen lesz egy feldolgozásunk, amit meg tudunk osztani a helyi hatóságokkal, illetve geológusokkal, bányamérnökökkel" – válaszolta a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa arra a kérdésre, hogy mikorra alkothatnak képet a vízzel elöntött parajdi sóbánya térségének földtani mozgásairól.

(Szakember szemléli a víz okozta krátereket Parajdon 2025. június 2-án. A román állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság – Salrom – által működtetett parajdi sóbányába egy het tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A hatóságuk elrendelték 45 környékbeli ház lakóinak evakuálását.)