A szociáldemokrata Olaf Scholz vezette korábbi kormány egyik legnagyobb fegyvertényének számított az úgynevezett állampolgári juttatás. A Bürgergeld azokat hivatott segíteni, akik önhibájukon kívül nem rendelkeznek a létminimumhoz szükséges pénzösszeggel. Induláskor, 2023 január elsejétől a támogatási összeg havi 502 eurót tett ki, amit egy évvel később 563 euróra emeltek. 2025-ben azonban elmaradt az emelés, mintegy előrejelezve, hogy inog a rendszer.

A reform fő szószólója a CDU/CSU, de a korábbi kezdeményező szerep ellenére nem határolódott el attól az immár kisebbik koalíciós párt, az SPD sem. A szociáldemokrata munkaügyi miniszter, Bärbel Bas, aki a Scholz-érában a Bundestag elnöke volt, most arra figyelmeztetett, hogy az állampolgári juttatás kedvezményezettjeit „maffiaszerű” elemek igyekeznek kihasználni. A miniszter szerint szervezett bűnözői csoportok más országokból csábítanak embereket Németországba, és csekély összegű munkaszerződéseket kínálnak nekik. Ezzel egyidejűleg ösztönzik, hogy állampolgári juttatást igényeljenek, majd lefölözik a pénzt.

„Ezeket a maffiaszerű hálózatokat szét kell zúznunk”

– hangoztatta a miniszter. Ebből kiindulva hangsúlyozta, hogy a munkaügyi központokban az eddiginél szigorúbb ellenőrzésre van szükség, és szigorúbbá kell venni a szankciók alkalmazását is. A szociális juttatásokkal való nagyarányú visszaélés ellen a szövetségi kormány a tartományi kormányok és az önkormányzatok között hatékony együttműködésre, mindenekelőtt információ-, illetve adatcserére van szükség – jelentette ki.

A koalíciós megállapodás egyébként tartalmazza azt a törekvést, hogy az állampolgári juttatást az álláskeresők számára egyfajta alapjövedelemmé alakítsák át. A munkavállalásnak elsőbbséget kell élveznie a munkaképes emberek számára – hangzik az indoklás, amely előirányozza azt is, hogy ennek érdekében szigorítani kell az együttműködési kötelezettséget, illetve a szankciókat is.

A Die Welt szerint valójában a „fördern und fordern” (támogatni és követelni) alapelv alkalmazásáról van szó.