Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
327.41
bux:
144165.99
2026. október 14. szerda Helén
Donald Trump amerikai elnök a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel tartott sajtóértekezleten a washingtoni Fehér Házban 2025. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Egytucatnyi ország állampolgárait tiltotta ki az Egyesült Államokból Donald Trump

Beutazási tilalmat rendelt el Donald Trump amerikai elnök csaknem 20 ország állampolgárával szemben nemzetbiztonsági kockázatokra is hivatkozva szerdán.

Az elnök által aláírt határozat teljes tilalmat jelent Afganisztán, Burma, Csád, a Kongói Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Eritrea, Haiti, Irán, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen állampolgáraival szemben. Korlátozottan léphetnek az Egyesült Államokba Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela polgárai.

Az elnök által aláírt dokumentum szerint az érintett országok magas terrorkockázatot jelentenek, nagyarányú vízumvisszaélésben érintettek, valamint nem teljesítették a biztonsági információk átadására vonatkozó amerikai elvárást.

Donald Trump az intézkedést indokoló videóban azt hangoztatta, hogy a vasárnap Boulderben elkövetett zsidóellenes terrorcselekmény rávilágított arra, hogy milyen extrém veszélyt jelent az országra nézve olyan külföldiek belépése, akik nem esnek át megfelelő biztonsági ellenőrzésen, valamint, akik vízumuk lejárta után az országban maradnak.

Az elnök felidézte, hogy hasonló beutazási tilalmat rendelt el több ország állampolgáraira nézve első elnöksége idején, és úgy vélte, hogy az intézkedésnek köszönhetően sikerült elkerülni jelentős terrorcselekményeket. "Nem fogjuk megengedni, hogy ami megtörtént Európában, az Amerikában is megtörténjen" – fogalmazott Donald Trump.

Az elnök szintén szerdán határozatot írt alá a Harvard Egyetemen tanuló külföldi diákok és csereprogramban résztvevő külföldiek vízumának felülvizsgálatáról, és bizonyos esetekben a tanulmányokat lehetővé tevő engedély visszavonásáról. A dokumentum szerint a vízumok visszavonásának ügyében a külügyminisztériumnak kell intézkednie bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Az elnök szerint a Harvard Egyetem nem tett eleget a szövetségi kormány előírásainak, valamint aggasztó külföldi kapcsolatokat alakított ki, és hosszú múltja van a radikalizmust tekintve.

A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint az amerikai elnök a coloradói Boulderben történt antiszemita támadás után hozta meg a döntést a tilalomról. Már korábban is fontolgatta, hogy így jár el, de a vasárnapi események felgyorsíthatták a folyamatot – írja a CNN cikke alapján az Index.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, vasárnap egy egyiptomi férfi Boulder városában egy, az izraeli túszok gázai kiszabadításáért demonstráló csoport tagjait gyújtotta fel.

A beutazási korlátozás a bejelentés szerint nem vonatkozik

  • azokra a sportolókra, akik jelentős sporteseményekre érkeznek,
  • az Iránból érkező vallási vagy etnikai kisebbségek tagjaira, akik menekült vízumot kaptak,
  • a különleges bevándorlói vízummal rendelkező afgán állampolgárokra,
  • az USA-ban törvényes tartózkodási engedéllyel (zöldkártyával) rendelkezőkre,
  • olyan kettős állampolgárokra, akiknek a másik állampolgárságuk nem tiltott országból származik.

Továbbá az amerikai külügyminiszter egyedi elbírálás alapján engedélyezheti a belépést, ha az érintett „az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja”.

Donald Trump aláírt egy másik rendeletet is, amely korlátozza a Harvard Egyetem tanulóivízum-kiadási jogát. Az amerikai elnök nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozott, és kijelentette, hogy „káros” az amerikai érdekekre nézve, ha továbbra is engedélyezik a külföldi diákok felvételét az intézménybe. A Harvard „megtorló intézkedésnek” nevezte a rendeletet, és közölte: továbbra is megvédi külföldi diákjait. A bejelentés újabb eszkalációt okozhat a Trump-adminisztráció és az egyetem között, miután a Harvard áprilisban nem engedett a Fehér Ház követeléseinek.

Múlt héten pedig egy bírói döntés akadályozta meg, hogy a belbiztonsági minisztérium kitiltsa a külföldi diákokat az egyetemről. Ezután Donald Trump azzal vádolta a felsőoktatási intézményt, hogy „kiterjedt összefonódásokat” alakított ki külföldi országokkal, és továbbra is „semmibe veszi diákjai és oktatói polgári jogait”.

Az amerikai elnök egy másik rendeletével pedig olyan vizsgálat elvégzését írta elő, amelynek azt kell kiderítenie, létezett-e olyan „összeesküvés”, amelynek célja az elődje, Joe Biden romló kognitív állapotának elrejtése volt.

Címlapról ajánljuk
Turi Attila, az MMA elnöke: az átvilágítás alatt is mi tesszük a dolgunkat

Turi Attila, az MMA elnöke: az átvilágítás alatt is mi tesszük a dolgunkat

A fiatal és középgenerációs művészek támogatását ösztöndíjprogramokkal és hálózatépítéssel is segíti a Magyar Művészeti Akadémia – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a köztestület elnöke. Turi Attila a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia helyzetének rendezését kormányzati feladatnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta: nem szerencsés, ha a kulturális intézmények között ellentétek alakulnak ki. Hangsúlyozta azt is, hogy az MMA a jövőben is átláthatóan, a kormánnyal együttműködve végzi a munkáját, de nem politikai szempontok alapján dönt, hanem a teljesítményt értékeli.

Varga Mihály jegybankelnök a palamentben: vagyonmentésre irányuló lépéseket tettünk

A Magyar Nemzeti Bank vagyonmentési programjának keretében már több mint 100 milliárd forint elvesztését sikerült megakadályozni – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke az MNB 2025-ös beszámolójának parlamenti vitájában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Kiszivárgott egy új béketerv a háború lezárására: ezúttal egy európai-amerikai javaslatról van szó, amely négy pontban vetne véget a 2022 óta tomboló orosz-ukrán harcoknak. A Kreml egyelőre hűvösen reagált a felvetésre, az amerikaiakkal kötött dízelalkunak viszont nagyon örülnek, mivel ez az állami bevételek növeléséhez és a hadiipar finanszírozásához is közvetetten hozzá fog járulni majd. Tegnap este, ma hajnalban súlyos támadás érte Kijevet: a főváros legnagyobb hőerőművét és egy 9 emeletes magasházat is rakétacsapás ért. Moszkvát közben rekordközeli dróncsapás érte: a légvédelmi erők több mint 500 drónt lőttek le a főváros térségében. A donyecki fronton a helyzet hetek óta változatlan, viszont délen, Zaporizzsjában látható eredményei vannak az oroszok Huljajpole felől induló offenzívájának. Cikkünk folyamatosan frissül a háború legfontosabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×