Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
2020. március 13-án Katmanduban készített kép Kami Rita nepáli serpa hegymászóról. Az 52 éves Kami Rita 2022. május 7-én huszonhatodszor mászta meg a világ legmagasabb hegyének, a Csomolungmának, azaz a Mount Everestnek a 8848 méteres csúcsát, megdöntve ezzel a korábbi, 2021 májusi világrekordját.
Nyitókép: MTI/EPA/Narendra Sresztha

Megáll az ember esze ennek a serpának a teljesítményétől

Harmincegyedik alkalommal mászta meg kedden a Mount Everestet Kami Rita nepáli serpa, amivel ismét megdöntötte a saját világrekordját.

Az 55 éves Kami Rita egy Indiából érkezett, 22 fős katonai csoportot vezetve érte el a világ legmagasabb hegyének 8849 méteres csúcsát 27 másik serpával együtt. A hegyivezető tavaly májusban kétszer is megdöntötte a világrekordot, amikor huszonkilencedik és harmincadik alkalommal is sikerült megmásznia a Mount Everestet.

Kami Rita jelenleg a Seven Summit Treks nevű túraszervező cég alkalmazásában áll. Az eleinte hordárként, majd hegyivezetőként dolgozó serpa 1994-ben mászta meg először a Mount Everestet, majd ezt követően – munkája részeként – csaknem minden évben megtette ezt az utat, mellette pedig a Himalája több más csúcsát is meghódította.

Világrekordját egy másik serpa, Pasang Dawa is megközelíti, aki huszonkilenc alkalommal ért fel a Mount Everest csúcsára. A nem hivatásos hegyivezetőként mászók körében a brit Kenton Cool 19-szer tudta megmászni a világ legmagasabb hegyét – utoljára idén május 18-án –, őt követi az amerikai Dave Hahn, illetve Garrett Madison 15 sikeres csúcshódítással.

Az idei főszezonra 468 hegymászó kapott mászóengedélyt a nepáli hatóságoktól, fejenként nagyjából 11 ezer dollárért.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×