Infostart.hu
eur:
359.07
usd:
305.51
bux:
136402.99
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
XIV. Leó pápa a megválasztását követő első Regina coeli (Mennyek Királynője) imádságot mondja a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről 2025. május 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Alessandro Di Meo

Dócza Edith Krisztina: XIV. Leóra pápaként is hathat a szegénység közelsége

XIV. Leó pápa papként, majd bíborosként is dolgozott Latin-Amerikában, ahol mély benyomást gyakorolhatott rá a szegénység testközeli megélése. Ez várhatóan hatással lesz pápai szemléletére is - mondta el az InfoRádió Reggelinfó című műsorában a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Az InfoRádiónak nyilatkozó Dócza Edit Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint Ferenc pápa különösen nagy figyelmet fordított a menekültekkel, migránsokkal kapcsolatos kérdésekre. Kérdés, hogy folytatódhat-e, és ha igen, akkor hasonló szemlélettel folytatódhat-e mindez az új pápa szolgálata ideje alatt is.

Ferenc pápával 2013-ban a katolikus egyház egy új korszakhoz érkezett, hiszen hosszabb idő után ő volt az első olyan pápa, aki nagyobb hangsúlyt fektetett a szegénység elleni küzdelemre, a környezeti válságra, valamint a menekültek és a migránsok védelmére. Már 2013-ban ellátogatott Lampedusára, amikor a migránsok helyzete kapcsán a globális közönyről beszélt, 2021-ben pedig már Leszbosz szigetén hívta fel arra a figyelmet, hogy a migráció egy olyan humanitárius válság, amely mindenkit érint.

Az új pápa, XIV. Leó esetében egyelőre leginkább csak találgatások léteznek arról, hogy a migráció vonatkozásában a katolikus egyház milyen irányvonalat fog képviselni. Dócza Edith Krisztina szerint nagyon sokan bíznak abban, hogy folytatni fogja a Ferenc pápa által megkezdett reformokat. Ugyanakkor beszédes az is, hogy bár nyilvános beszédeiben eddig ritkán érintette a bevándorlást, ám

közösségi oldalain rendszeresen megosztott olyan írásokat, amelyekben nem értettek egyet Donald Trump amerikai elnök migrációs politikájával.

Legutóbb például egy olyan cikk szerepelt a bejegyzései között, amely már az amerikai alelnök azon véleményére reagált, miszerint Jézus nem kéri tőlünk, hogy rangsoroljuk a mások iránti szeretetünket. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint mindazonáltal optimizmusra ad okot az, hogy nagyon sokan bíznak abban, hogy folytatódni fognak a reformok.

XIV. Leó, azaz Robert Francis Prevost a szolgálati idejének jó részét Latin-Amerikában töltötte, papi szolgálatának két évtizedét pedig Peru szegényei között. A hírek szerint ott is előtérbe helyezte a szegényekkel, elesettekkel való foglalkozást.

A szakértő szerint ez is adhat némi iránymutatást a leendő tevékenységével kapcsolatban, különösen annak tekintetében, hogy még papi szolgálata elején érkezett Peruba. Ez 1985-ben volt, amikor először csatlakozott az ottani ágostonos misszióhoz. 1986-ig kancellár is volt, utána megszakításokkal, de ismét visszatért több alkalommal Peruba, 2015-ben pedig püspökké szentelték, és ekkor kapott honosított perui állampolgárságot is. Dócza Edith Krisztina szerint ezért ezek a tapasztalatok biztosan nagyon meghatározóak lesznek a pápai szolgálata alatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Megszólaltak a szakértők: erős beavatkozásra van szükség az EKR-piacon

Megszólaltak a szakértők: erős beavatkozásra van szükség az EKR-piacon

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) piaca 2023-ban visszaesett, majd a 2025-ös szabályozási változások nyomán új kihívásokkal szembesültek a szereplők: az ipari energiahatékonysági megtakarítások elértéktelenedtek, a lakossági aukciós árak a kívánatosnál magasabbra emelkedtek, a kereslet-kínálati egyensúly pedig felborult. Szakértők szerint a rendszer politikai eszközzé vált, ami súlyos piaci torzulásokhoz vezetett. A piaci szereplők egyetértenek abban, hogy az energiahatékonyság fontos szakpolitikai cél, azonban a rendszer kiszámíthatóságát, átláthatóságát és a visszamenőleges jogszabályalkotás megszüntetését sürgetik.  Ha érdekel az energetikai és a mesterséges intelligencia szinergiája, akkor ott a helyed a legújabb AI in Energy konferenciánkon! Most még EARLY BIRD jegyáron kerülhetsz be, ide kattintva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×