Ki ne szeretne unaloműzésből szókirakót játszani a testvérével; arról álmodozni, hogy egzotikus helyeken él, ahol szeretik, tisztelik, megbecsülik, miközben a világ egy-egy befolyásos vezetője támogató figyelemmel kíséri munkásságát?
A csütörtök délután – mindössze a konklávé negyedik választási köre után – kétharmados többséggel megválasztott Robert Francis Prevost azonnal megkezdte pápai működését XIV. Leó néven, jelezve, Ferenc pápa szemléletében szeretné kormányozni az egyházát a mostantól neki adatott időben, években, akár évtizedekben, életkora ugyanis a bíborosok közt átlagosnak mondható, nem töltötte még be a 70-et, megjelenésre pedig kifejezetten életerősnek látszik.
A legtöbben nem felejtik el megjegyezni, hogy az első észak-amerikai pápa, de ennél 2025-ben tovább is lehet menni: az első olyan pápa, aki egy modern világhatalomnak számító országból származik, ez mintha korábban – legalábbis a mintázat alapján – tabunak számított volna, hisz a „világcsendőri” szerep mellé „nem kell neki még a pápai trón is”, jegyzi meg a The Telegraph összeállítása. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump egyébként üdvözölte az amerikai pápa megválasztását, várja is azt a „jelentőségteljes pillanatot”, amikor új vezetői minőségben üdvözölheti honfitársát, az amerikai–perui kettős állampolgár pápát, a katolikus egyház 267. fejét.
Az amerikai elnök optimizmusa kincstári lehet, hisz maga a szentatya – legalábbis pápasága megkezdése előtt – a nyilvánosságban szűkszavú volt, interjút ritkán adott, noha a családi legendárium azt őrzi róla, hogy bátyjait már gyerekkét is sok tanáccsal ellátta, s így van ez azóta is.
Ami a száraz életrajzi adatokat illeti, XIV. Leó Pápa Robert Prevost néven Chicagóban született 1955-ben spanyol és francia–olasz származású szülők gyermekeként, szeptember 14-én lesz 70 éves. Egyházi gimnáziumban tett érettségije után 22 éves korában matematikus BA-diplomát szerzett, majd fogta magát, és belépett az Ágoston-rendbe (Luther Mártonnak is szerzetesrendje volt ez), ahol 1981-ben tett szerzetesi örökfogadalmat, egy évvel később pappá szentelték – erre a pillanatra datálódik közismert fényképe II. János Pál pápával.

1987-ben Rómában teológiai doktorátust tett, majd 1988-ban rendi elöljárói misszióba küldték a perui Trjillóba, hogy ágostonos rendi szerzetesjelöltek közös képzését vezesse, de mivel Chicagóban új egyházi feladatokat kapott, engedelmesen hazatért. 2001-ben megválasztották az Ágoston-rend tervezési és irányítási folyamataiért felelős vezetőnek, és még mindig csak 45 éves volt. 2014-ben Ferenc pápa fontos feladatot bízott rá – ismét Peruban –, Chiclayo egyházmegye lett az „övé”, ekkor szentelték püspökké is. 2020-ban Callao egyházmegye irányítását bízta rá a pápa – a 2022-es nagy esőzések alkalmával gumicsizmában gázolt a sárban, hogy segítsen a nincstelenné vált falusiakon, velük étkezett, akár a földön is aludt, ha úgy adódott, teherautót is szerelt –, tavalyelőtt viszont Rómába tért vissza a „vatikáni kormányba”, a második legfontosabb „minisztérium”, a Püspöki Dikasztérium vezetője lett – ekként látogatott Ferenc pápával Magyarországra 2023-ban. A Püspöki Dikasztérium nem kisebb dologért felelős, mint hogy kiválassza, kik legyenek püspökök a világegyházban – a püspökség a bíborosi alatti „papi rang”. Bíborossá ugyanebben az évben vált, majd vezette a Latin-amerikai Pápai Bizottságot is, egészen Ferenc pápa haláláig.
Ferenc pápához hasonlóan „reformer”, „progresszív” szemléletű bíborosként tartották számon. Ez azonban esetében nem csupán jelző: tevékeny részese volt Ferenc pápa azon reformcselekvéseinek, amelyek eredményeképp a nők szerepe ma már egyre inkább felértékelődik a katolikus egyházban: épp a püspökjelölések folyamatában helyezett három nőt is kulcspozícióba, és egyébként is nyilatkozatban szorgalmazta, hogy a püspöki kinevezések előtti folyamat legyen világszerte sokkal átláthatóbb, „több szem többet lát” alapon a jelölésbe minél többeket vonjanak be. A három nő tagja lett tehát annak a testületnek, amely dönt arról, mely püspökjelöléseket terjesszék a pápa elé.
Itt fontos leszögezni, hogy XIV. Leó pápa aligha fogja támogatni nők diakónussá vagy pappá szentelését – eddig sem tette, bíborosként –, de támogatta Ferenc pápát abban, hogy a kérdést vizsgálja meg egy bizottság.
Vannak, akik megválasztása után égre-földre esküdöznek, hogy bizony tudták, Prevost bíboros lesz a pápa, ehhez képest Thomas Reese amerikai jezsuita pap, a Vatikán belsejében című könyv szerzője bombameglepetésnek nevezte a döntést, amely azt mutatja, a latin-amerikai bíborosok egységben támogatták őt, szorgalmazták a pápává választását annak a bíborosnak, akinek az útját tehát Ferenc pápa személyesen egyengette, és annak ellenére, hogy születése szerint Egyesült Államok-beli, „közülük valónak” tekintették őt, aki annyi évet töltött Dél-Amerikában is.
Megjegyzés: az amerikai kontinensről összesen 37 bíboros érkezett a konklávéra, így hiba lenne a tengerentúli lobbi eredményének betudni Prevost bíboros pápává választását, miközben Európát 51 bíboros képviselte.
„Lelkipásztori természetű pap, jól oda tud figyelni a környezetére, Ferenc pápával folytonosságot fog mutatni” – hangoztatta a The Telegraphnak Thomas Reese. Ugyanez a cikk idéz egy másik vatikáni bennfentest is, aki szerint bár nem volt kézenfekvő jelölt Prevost bíboros, de „mindenkit ismer”, spanyol-olasz-angol nyelvtudása pedig imponáló, ahogy durván 30 évnyi misszionárius múltja is, és azzal, hogy USA-beli, akár szót érthet Donald Trumppal is, hathat rá, miközben hordozhatja a peremvidéken élők üzenetét a mindennapi problémáikkal, fakadjon az az adósságválságból vagy a klímaváltozásból. Ehhez egyébként névválasztásának is köze lehet, XIII. Leó Rerum novarum címet viselő körlevele szenvedélyesen szól a társadalmi igazságosság ügye mellett.
Robert Prevostról, az emberről frissében tehát bátyja, John beszélt, ő árulta el egy chicagói orgánumnak, hogy unaloműzésként szókirakót (Wordle; Words with Friends) játszottak gyerekként, azt is, hogy viccesen azt mondta öccsének, a Konkávé filmből tanuljon viselkedést, de hogy egyébként inkább az „öcsi” adott nekik tanácsokat korábban. John a konklávé előtti utolsó telefonhívásakor kvázi biztos volt benne, hogy nem őt választják, hiába vetette fel ezt neki John vegasi fogadóirodák szorzóira hivatkozva: „Rob szerint az volt a hozzáállás, hogy nem lesz amerikai pápa” – idézik a testvér szavait. Szüleik egyébként már Robert püspökké szentelése előtt elhunytak, de John szerint most elakadnának a szavaik, büszkék lennének harmadik gyermekükre, aki már első elemista kora óta tudta, hogy pap szeretne lenni.
A pápa bátyja egyébként tanári pályafutást tudhat maga mögött, egy katolikus gimnázium tanára volt, majd 27 évig volt ugyanott igazgató. Főiskolai évei alatt a Haditengerészetnél is szolgált, számítástechnikát tanult. Ma Floridában él.
A Vatikán számára tehát 2023-ig igazából „árnyékban élt” Robert Francis Prevost pápaságával egy emberekhez közel lépő, hozzájuk közel maradó egyház képe sejlik fel,