„Csak első pillantásra lehet ez meglepő valaki számára, és súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy ezek valamiféle extravagáns kijelentések az amerikai kormányzat részéről. Ez távolról sem így van” – mondta az orosz államfő.

Putyin emlékeztetett rá, hogy a Grönland és az Izland annektálására vonatkozó amerikai tervek először az 1860-as években jelentek meg. Az Egyesült Államok 1867-ben 7,2 millió dollárért, azaz több mint 11 millió rubelért vásárolta meg Alaszkát Oroszországtól, amit akkor kinevettek, és a területet elnevezték „Andrew Johnson (elnök) jegesmedvekertjének”. Ennek fényében Grönland megszerzése nem talált támogatásra.

Mint mondta, 1910-ben előkészületben volt, ám meghiúsult egy területcsere-ügylet az Egyesült Államok, Németország és Dánia között. A második világháború idején Washington katonai támaszpontokat telepített a szigetre, hogy megvédje a németektől, majd felajánlotta Dániának, hogy megvásárolja Grönlandot.

Rámutatott, hogy „az Egyesült Államok továbbra is módszeresen előmozdítja geostratégiai, katonapolitikai és gazdasági érdekeit az Északi-sarkvidéken”. Hozzátette, hogy

a grönlandi kérdésnek semmi köze Oroszországhoz, de Moszkva aggódik, mert a NATO-országok egyre gyakrabban „a Távol-Északot az esetleges konfliktusokhoz való ugródeszkaként tüntetik fel”.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország soha senkit nem fenyegetett meg az Északi-sarkvidéken, de figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva reagálni fog Svédország és Finnország részvételére a NATO-ban. Mint mondta, Oroszország nem engedi meg a szuverenitásába való beavatkozást, és meg fogja védeni az érdekeit. Bejelentette, hogy a sarkvidéki övezetben szolgáló orosz katonák száma növekedni fog.

Az orosz elnök egyebek között azt hangsúlyozta, hogy Oroszország egyenrangú együttműködés híve az Északi-sarkvidéken, amelynek jelentősége számára és az egész világ számára egyre nő, ami a térségben a pozíciókért folytatott geopolitikai harc kiéleződéséhez vezet. Kijelentette, hogy Moszkva kész együttműködni minden olyan országgal, amely felelősen viszonyul a fejlődés kérdéseihez.

Lehetségesnek nevezte a közös projekteket a nyugati országokkal, ha részükről érdeklődés mutatkozik.

Kiemelten foglalkozott az egyre jelentősebbé váló északi hajózási útvonal fejlesztésével. Elmondta, hogy Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb jégtörőflottájával, és ezt a pozíciót meg kell erősíteni. Hangoztatta, hogy az ilyen járművek új nemzedékét kell üzembe helyezni, beleértve az atommeghajtásúakat is.

Kifejezte szándékát a bányászat fejlesztésére is az Északi-sarkvidéken, beleértve a ritkaföldfémek kitermelését. Putyin a sarkvidéki területek fejlesztését, az ottani lakosság életminőségének javítását ígérte.