Infostart.hu
eur:
365.27
usd:
325.18
bux:
143326.2
2026. október 21. szerda Orsolya
BELGRADE, SERBIA - MARCH 10: Students gather in front of the Radio and Television of Serbia (RTS) building continuing months-long protests that began after the collapse of a concrete canopy on Nov. 1, 2024, which left 15 people dead, in Belgrade, Serbia on March 10, 2025. They would not allow entry to the building and announced that they started a 22-hour protest. (Photo by Filip Stevanovic/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Filip Stevanovic/Anadolu via Getty Images

Blokád alatt a szerb köztelevízió épülete – rohamrendőröket is bevetettek

Újabb tiltakozás kezdődött a szerb fővárosban, és a hónapok óta tartó demonstrációkon először közbe is kellett lépniük a rendőröknek.

Több száz tiltakozó egyetemi hallgató állta el a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületét hétfő este, és a blokád kedden is folytatódott, mert a tüntetők szerint az RTS nem tárgyilagosan tudósít a hónapok óta tartó kormányellenes tiltakozásokról.

A televízió épületének lezárását Aleksandar Vucic hétfő esti vendégszereplése váltotta ki, amikor a szerb köztársasági elnök a tiltakozókat bírálta, és közölte, ha a szombatra, Belgrádba tervezett nagy tiltakozáson erőszakos cselekményekre kerül sor, akkor a biztonsági szervek is közbe fognak lépni. Mint monda, a kormányfő beadta a lemondását, azt a parlamentnek még el kell fogadnia, ezt követően új kormány alakul, azt viszont államfőként nem fogja megengedni, hogy átmeneti kormány álljon fel, és az ellenzéknek hatalom kerüljön a kezébe. Véleménye szerint ez Szerbia "halálához vezetne".

A szerb média szerint a hónapok óta tartó tüntetések során a szerb rohamrendőrök először alkalmaztak fizikai erőszakot a tüntető egyetemistákkal szemben: a rendfenntartók gumibotokkal próbálták oszlatni a köztévé előtt összegyűlt fiatalokat.

A tiltakozások novemberben kezdődtek Szerbiában, azt követően, hogy az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője november elsején leszakadt, tizenöt ember halálát okozva. Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt az ügyben, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.

Civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők a tragédia után tiltakozásba kezdtek. A követelések között a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala is szerepel, illetve szeretnék, ha felelősségre vonnák azokat is, akik a tüntetőkre támadtak az elmúlt hónapok során, továbbá szabadon engednék azokat a diákokat és tanárokat, akik ellen a tiltakozások miatt emeltek vádat, és 20 százalékkal megnövelnék a felsőoktatásra szánt költségvetési keretet.

A kormány szerint már teljesültek a követelések, hiszen az illetékes szervek folyamatosan nyilvánosságra hozzák a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak, Aleksandar Vucic köztársasági elnök közbenjárására szabadon engedték a korábban elfogott diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.

A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük rokonszenvező építésügyi szakemberek például úgy vélik, hogy még mindig hiányoznak kulcsfontosságú iratok, amelyekből kiderülhetne, ki a felelős az újvidéki tragédiáért, ezért folytatják a tiltakozást.

Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható. A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. A miniszterelnök lemondását a parlamentnek is el kell fogadnia, majd új miniszterelnököt kell választani, ennek hiányában a jogszabályok szerint előrehozott választásokat kell tartani.

A tiltakozók március 15-re tiltakozást jelentettek be Belgrádba.

Címlapról ajánljuk
Mi változik a tao-rendszer megszüntetésével? A sportközgazdász elmondja

Mi változik a tao-rendszer megszüntetésével? A sportközgazdász elmondja

Jövőre a nyereséges cégek már nem ajánlhatják fel a társasági adójuk 80 százalékát sportszövetségeknek, sportkluboknak. Ugyanakkor a 150 milliárd forintos éves tao-keret megmarad, csak az állam fogja szétosztani a pénzt – jelentette be a kormányzat. Szabados Gábor sportközgazdász elemezte a változásokat az InfoRádióban.

Matolcsy György őrizetbe vétele után körözik Matolcsy Ádámot, a fiát is

Miután őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, a fia, Matolcsy Ádám is feltűnt a rendőrség körözési listáján. Az ügyészség korábban közölte: szerdán két embert vett őrizetbe a főügyészség, és két ember ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Előzőleg gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt és bűntársait. A letartóztatásról várhatóan pénteken dönt a bíróság.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
Megfázott a forint

Megfázott a forint

Kora délutánra 365,7-ig gyengült szerdán a forint az euróval szemben, a dollár pedig 326 forintra, így a magyar deviza a kedd reggeli 362,4-es szint óta szinte megállás nélkül veszített értékéből. Igaz, délután óta a gyengülés megállt, de fordulat nem következett be, enyhe mínuszban oldalazik a forint. A hazai fizetőeszközre nehezedő nyomást egyszerre fűti a romló nemzetközi hangulat – a francia tízéves hozam 24 éves csúcsra, 5 százalékra ugrott, emelkednek az amerikai hozamok, és újra drágul az olaj és a gáz – és a költségvetés bejelentése utáni piaci átpozicionálás. Közben Kármán András pénzügyminiszter Reutersnek adott interjút: a tárcavezető akár 2032-es euróbevezetésről beszélt, az ERM-2-be lépéssel kapcsolatban azonban óvatosan fogalmazott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×