Infostart.hu
eur:
356.99
usd:
304.32
bux:
135138.83
2026. május 8. péntek Mihály
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeliek hozzátartozói és támogatóik követelik a még fogságban lévő túszok azonnali elengedését az amerikai nagykövetség épülete előtt Tel-Avivban 2025. február 4-én, Donald Trump és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni találkozójának napján. Az izraeli hadsereg szerint az 2023. október 7-én elrabolt több mint kétszáz túsz közül 80-an még mindig fogságban vannak Gázában. Az Izrael és a Hamász közötti  tűzszüneti és túszalku megállapodás január 19-én lépett életbe.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Izrael szerint nem a gyermekeivel elrabolt nő holttestét adta vissza a Hamász

Az izraeli hatóságok szerint az iszlamista szervezet tévesen azonosította a csütörtökön visszaszolgáltatott négy holttest egyikét.

Izraelben az igazságügyi orvosszakértők azonosították a Hamász palesztin iszlamista szervezet által legutóbb átadott három túsz földi maradványait, a negyedik holttestről viszont azt állapították meg, hogy nem az eddig feltételezett Shiri Bibaszé.

A terrorszervezet a tűzszünethez kapcsolódó túszalku alapján adta át Izraelnek csütörtökön négy elhurcolt izraeli földi maradványait, melyeket azonosításra az igazságügyi orvosszakértői intézetbe vittek. Ott azonban közülük csak háromnak a személyazonosságát tudták megállapítani. A negyedik holttest a vizsgálatok nyilvánosságra hozott eredményei szerint nem izraeli túszé.

"Többször megvizsgálták a nő holttestét, melyen ruhamaradványok is voltak, és számos keresztellenőrzést is elvégeztek. Nem kötődik semmilyen túsz-DNS-hez. A holttestet több szakértő többször is megvizsgálta"

- hangsúlyozták az orvosszakértői intézetből.

A szakemberek a maradványokból azt állapították meg, hogy a 2023. október 7-i terrortámadásban édesanyja karján elhurcolt legfiatalabb túszokat, a hároméves Kfirt és a kilenc hónapos Arielt a fogságban gyilkolták meg, valószínűleg már az első túszalku idején, 2023 novemberében. Ezt korábban hírszerzési információk alapján is valószínűsítették.

A csontok vizsgálata alapján azt is közölték, hogy a negyedik átadott túszt, a nyolcvanhárom éves Oded Lifsicet is a fogságban ölték meg, nagyjából egy évvel ezelőtt.

A 32 éves Shiri Bibaszt és két kisgyermekét otthonukból, Nir Óz kibucból hurcolták az övezetbe, ahol a Hamász állítása szerint egy izraeli légicsapás végzett velük. A szakértők megállapításai ennek ellentmondanak.

Az édesanyát és két kisfiát a Pusztaság urai nevű, kisebb gázai terrorszervezet tartotta fogva, amely az iszlám szalafista áramlatához tartozik.

Izrael a szakértői vizsgálatok után sürgős üzeneteket küldött a túszalku közvetítőinek, és hangsúlyozta, hogy a történtek az egyezmény megsértését jelentik, és követeli Shiri Bibasz visszaadását a Hamásztól. "Nem tudjuk, miért tették ezt. Nagy itt a sokk. Követeljük a visszajuttatását. Fontos számunkra az is, hogy a szombati túszátadás a tervek szerint megtörténjen"- közölte egy izraeli tisztviselő a ynet című hírportállal.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

A négy meghatározó jegybank – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve, a Bank of England és a Bank of Japan – áprilisban ugyan egyaránt változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, ám a kamattartás mögött gyökeresen eltérő monetáris politikai helyzetek húzódnak meg – írja májusi elemzésében a BNP Paribas. A bank alapforgatókönyve júniusban három 25 bázispontos kamatemelést tart valószínűnek: az euróövezetben, az Egyesült Királyságban és Japánban, míg a Fed egyelőre külön pályán mozog. Az energiaársokk minden nagy gazdaságot érint, de eltérő dilemmákat okoz: az USA erősebb növekedésből és nettó szénhidrogén-exportőri pozícióból indul, míg az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán érzékenyebb a stagflációs kockázatokra. A júniusi döntéseket az határozhatja meg, hogy az addig érkező adatok mutatnak-e másodkörös inflációs hatásokat, vagyis az energiaársokk szélesebb körű átterjedését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×