Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
327.98
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A romániai elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot elérő Calin Georgescu, a többi párt által fasiszta eszmék terjesztésével, Európa- és NATO-ellenességgel vádolt független jelölt nyilatkozik a Bukaresttől mintegy 40 kilométerre északra fekvő faluban, Izvoraniban lévő otthona előtt 2024. november 26-án, két nappal az első forduló után. A második fordulót december 8-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Felmérték, ki nyerné most a megismételt román elnökválasztást

Romániában a tavalyi államfőválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu független jelölt nyerné a megismételt államfőválasztást az Avangarde közvéleménykutató cég friss felmérése szerint.

Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatok szerint, ha most vasárnap tartanák az államfőválasztást, Georgescu a szavazatok 38 százalékát szerezné meg. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kisebbségi frakció alkotta jelenlegi kormánykoalíció jelöltjére, Crin Antonescura a választópolgárok 25 százaléka szavazna. A választásokon függetlenként indulni szándékozó Nicusor Dan, Bukarest főpolgármestere a voksok 17 százalékát kapná.

A felmérés adatai szerint a decemberi államfőválasztás első fordulójában második helyen végzett Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a voksok 6 százalékát gyűjtené be, akárcsak a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion. Az SOS Romania elnöke, a bukaresti parlamenti botrányairól hírhedté vált Diana Sosoaca EP-képviselő a voksok 5 százalékát kapná.

A felmérés a második forduló lehetséges forgatókönyveit is ismerteti, eszerint Calin Georgescu mindhárom riválisát – Antonescut, Dant és Lasconit is – legyőzné.

A román politikusok bizalmi indexét is mérő felmérés adatai szerint a választópolgárok 51 százaléka Calin Georgescuban bízik a legjobban. A második helyen Ilie Bolojan, a PNL ügyvivő elnöke végzett, akiben a válaszadók 44 százaléka bízik. Crin Antonescu, a kormánypártok közös államfőjelöltje és Nicusor Dan bukaresti főpolgármester bizalmi indexe 39, George Simioné 38 százalékos.

Amennyiben Romániában most vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, az AUR szerezné a legtöbb szavazatot, a voksok 29 százalékát, megelőzve a 22 százalékon végző PSD-t. A PNL és az USR a voksok 13 százalékát, a SOS Románia a voksok 8 százalékát, a szintén szélsőségesnek tartott Fiatal Emberek Pártja (POT) 5, az RMDSZ 4 százalékát kapná.

Az Avangarde a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséről is kikérte a válaszadók véleményét: 48 százalék mondta azt, hogy ez jó döntés volt, 42 százalékuk szerint rossz, míg 10 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. A válaszadók 54 százaléka gondolja azt, hogy a választásokat elcsalták, 34 százalék nem hiszi ezt. A megkérdezettek 46 százaléka értett egyet azzal, hogy Oroszország megpróbálta befolyásolni a romániai választások eredményét, 36 százalék tagadta ezt.

Romániában az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás 2024. november 24-én lebonyolított első fordulóját és elrendelte a teljes választási folyamat megismétlését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a legtöbb szavazatot összegyűjtő, a többi párt által szélsőjobboldalinak tartott Calin Georgescu független jelölt kampányát nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.

Az Avangarde telefonos felmérése január 10. és 16. között készült 1354 fős mintán, 2,6 százalékos hibahatárral.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×