Infostart.hu
eur:
383.76
usd:
329.93
bux:
124331.79
2026. március 3. kedd Kornélia
A romániai elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot elérő Calin Georgescu, a többi párt által fasiszta eszmék terjesztésével, Európa- és NATO-ellenességgel vádolt független jelölt nyilatkozik a Bukaresttől mintegy 40 kilométerre északra fekvő faluban, Izvoraniban lévő otthona előtt 2024. november 26-án, két nappal az első forduló után. A második fordulót december 8-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Felmérték, ki nyerné most a megismételt román elnökválasztást

Romániában a tavalyi államfőválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu független jelölt nyerné a megismételt államfőválasztást az Avangarde közvéleménykutató cég friss felmérése szerint.

Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatok szerint, ha most vasárnap tartanák az államfőválasztást, Georgescu a szavazatok 38 százalékát szerezné meg. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kisebbségi frakció alkotta jelenlegi kormánykoalíció jelöltjére, Crin Antonescura a választópolgárok 25 százaléka szavazna. A választásokon függetlenként indulni szándékozó Nicusor Dan, Bukarest főpolgármestere a voksok 17 százalékát kapná.

A felmérés adatai szerint a decemberi államfőválasztás első fordulójában második helyen végzett Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a voksok 6 százalékát gyűjtené be, akárcsak a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion. Az SOS Romania elnöke, a bukaresti parlamenti botrányairól hírhedté vált Diana Sosoaca EP-képviselő a voksok 5 százalékát kapná.

A felmérés a második forduló lehetséges forgatókönyveit is ismerteti, eszerint Calin Georgescu mindhárom riválisát – Antonescut, Dant és Lasconit is – legyőzné.

A román politikusok bizalmi indexét is mérő felmérés adatai szerint a választópolgárok 51 százaléka Calin Georgescuban bízik a legjobban. A második helyen Ilie Bolojan, a PNL ügyvivő elnöke végzett, akiben a válaszadók 44 százaléka bízik. Crin Antonescu, a kormánypártok közös államfőjelöltje és Nicusor Dan bukaresti főpolgármester bizalmi indexe 39, George Simioné 38 százalékos.

Amennyiben Romániában most vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, az AUR szerezné a legtöbb szavazatot, a voksok 29 százalékát, megelőzve a 22 százalékon végző PSD-t. A PNL és az USR a voksok 13 százalékát, a SOS Románia a voksok 8 százalékát, a szintén szélsőségesnek tartott Fiatal Emberek Pártja (POT) 5, az RMDSZ 4 százalékát kapná.

Az Avangarde a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséről is kikérte a válaszadók véleményét: 48 százalék mondta azt, hogy ez jó döntés volt, 42 százalékuk szerint rossz, míg 10 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. A válaszadók 54 százaléka gondolja azt, hogy a választásokat elcsalták, 34 százalék nem hiszi ezt. A megkérdezettek 46 százaléka értett egyet azzal, hogy Oroszország megpróbálta befolyásolni a romániai választások eredményét, 36 százalék tagadta ezt.

Romániában az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás 2024. november 24-én lebonyolított első fordulóját és elrendelte a teljes választási folyamat megismétlését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a legtöbb szavazatot összegyűjtő, a többi párt által szélsőjobboldalinak tartott Calin Georgescu független jelölt kampányát nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.

Az Avangarde telefonos felmérése január 10. és 16. között készült 1354 fős mintán, 2,6 százalékos hibahatárral.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×