Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szóvivője beszél, miután a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülésén az RMDSZ véglegesítette a parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját Kolozsváron 2024. október 7-én. Romániában december elsején rendezik a parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

RMDSZ-szóvivő: Klaus Iohannis lemondása nehezebb helyzetbe hozza a magyarellenes erőket

Csoma Botond egy interjúban egyebek mellett arról beszélt, hogy a román államfő lemondása növelheti a kormánykoalíció elnökjelöltjének, Crin Antonescunak az esélyét arra, hogy bekerüljön a májusi államfőválasztás második fordulójába. Úgy véli, a mostani fejlemény nem lesz hatással a kormánykoalíció munkájára, mert szerinte az RMDSZ részvételével alakult kabinet stabil.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Klaus Iohannis román államfő hétfőn bejelentette lemondását, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést. Az elnök közölte: azért mond le, hogy megelőzze felfüggesztését, és az ezzel járó procedúrát, ami szerinte negatívan befolyásolta volna az ország jelenét és jövőjét. Szerinte a felfüggesztési eljárás, illetve annak megszavazása esetén az elnök leváltásáról szóló népszavazás példátlan válságba sodorta volna az egyébként is elnökválasztásra készülő Romániát, illetve az ország elveszítette volna szövetségesei bizalmát.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szóvivője és parlamenti képviselője a hirado.hu-nak azt mondta a kialakult helyzettel kapcsolatban, hogy üdvözlik „a kicsit megkésett lemondást”, de szerinte sokkal hamarabb kellett volna ezt meglépnie Klaus Iohannisnak. „Hála istennek, hogy végre megvilágosodott” – fogalmazott Csoma Botond. Az RMDSZ politikusa kedvező politikai fordulatnak nevezte az elnök döntését, és kiemelte, hogy

ez a fejlemény növelheti a kormánykoalíció elnökjelöltjének, Crin Antonescunak az esélyét arra, hogy bekerüljön az államfőválasztás második fordulójába.

Az elnökválasztás első fordulóját május 4-én, a másodikat pedig 18-án tartják.

Csoma Botond arról is beszélt az interjúban, hogy Klaus Iohannis lemondása nehezebb helyzetbe hozza a szélsőséges magyarellenes erőket, mert úgy véli, minden egyes nap, amit Iohannis a hivatalában töltött, a novemberi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Calin Georgescut és közösségét erősítette. Mint ismert, a román alkotmánybíróság decemberben érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat elölről kezdését.

Az RMDSZ szóvivője szerint az elmúlt időszakban eluralkodott a düh és a frusztráció a román társadalomban, mert megítélése szerint nem mutattak be semmilyen bizonyítékot arra, hogy miért kellett érvényteleníteni az elnökválasztást, ami tüntetésekhez vezetett. Csoma Botond kiemelte:

Klaus Iohannis távozása nem lesz hatással a kormánykoalíció munkájára.

Azt gondolja, hogy az RMDSZ részvételével alakult kormány stabil. Két fontos tárcát vezetnek RMDSZ-es politikusok: Tánczos Barna a pénzügyminiszter és egyben miniszterelnök-helyettes, Cseke Attila pedig a fejlesztési miniszter.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×