Morawiecki – aki a jelenlegi fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) alelnöke és az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (EKR Párt) európai csoportosulás új elnöke is – csütörtök este a TV Republika lengyel konzervatív hírtelevíziónak adott interjúban arra reagált, hogy az államügyészség aznapi sajtókonferenciáján közölték: benyújtották a szejmbe az ő mentelmi joga felfüggesztését célzó kérelmet.

„Mit mondjak, függesszetek fel, körözzetek.

Lemondok a mentelmi jogtól egyébként szívesen magamtól is” – jelentette ki az ellenzéki politikus. Hozzátette: nem akar „a mentelmi jog mögé bújni”, mert meg van győződve, hogy „az igazság megvédi önmagát”. Annak idején a választások szervezésével csupán „végrehajtottam az alkotmány előírásait” – húzta alá Morawiecki.

Az ügyészségi megkeresést a 2020-as elnökválasztás előtti levélszavazási kormányzati tervezettel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság októberi zárójelentése alapján nyújtották be. A bizottság összesen 19 személyt, köztük Jaroslaw Kaczynskit, a PiS elnökét és Elzbieta Witek volt alsóházi elnököt is érintő ügyészségi bejelentést tett. A parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását a lengyel alkotmánybíróság tavaly alaptörvényt sértőnek találta, a kormány azonban nem ismeri el a taláros testület döntéseit.

A 2020-as elnökválasztást a Morawiecki-kormány a koronavírus-járvány miatt eredetileg kizárólagos levélszavazást formában tervezte. Az első választási fordulót azonban végül a politikai konszenzus hiánya és az ellenzéki többségű szenátusban elhúzódó megvitatás miatt elhalasztották, a választópolgárok az eredeti május eleji időpont helyett június végén szavaztak vegyes, hagyományos és levélformában.

Az ügyészség csütörtökön azzal gyanúsította meg Morawieckit, hogy hatásköri túllépést követett el a kizárólagos levélszavazás előkészítésével. Anna Adamiak ügyészségi szóvivő közölte: a tett miatt három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

„Ültem a vizsgálati fogságban a kommunizmus idején, és nem lenne semmi probléma, ha most az újabb komcsik idején is kellene egy kicsit ülni”

– utalt Morawiecki az 1989 rendszerváltás előtti ellenzéki múltjára. A politikust a fiatalkorában, az 1980-as években többször tartóztatták le és bántalmazták a kommunista rendszer elleni tevékenysége, valamint a 2019-ben elhunyt apja, a Harcoló Szolidaritás legendás alapítója, Kornel Morawiecki földalatti munkája miatt.

„Enyhén szólva nem helyénvaló”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna ügyeivel foglalkozzon, és ne avatkozzon be a lengyel elnökválasztásba! – erről már a Radio Wnet lengyel csatornán beszélt az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (EKR Párt) európai csoportosulás új elnöke.

Morawiecki a terjedelmes interjúban annak kapcsán is nyilatkozott, hogy Zelenszkij szerdai varsói látogatása során Rafal Trzaskowski kormánypárti elnökjelölttel, varsói főpolgármesterrel találkozott, és egyúttal egy interjúban bírálta Karol Nawrockit, a PiS támogatásával a májusi választáson induló civil elnökjelöltet.

Ukrajna védelmétől Lengyelország biztonsága is függ, „ezen sajnos nem tudunk változtatni, ez tény” – fogalmazott Morawiecki. „Enyhén szólva nem helyénvaló” volt viszont a találkozás Trzaskowskival és a Nawrockit érintő megjegyzések – tette hozzá. Zelenszkijt „talán rosszul készítették fel a (lengyelországi) látogatásra, így egyetlen jelöltre fogadott, amivel nagy hibát követett el” – fogalmazott az EKR Párt elnöke.

Nawrocki szerdán egy vidéki kampánygyűlésen kijelentette: amíg nem rendezik a vitás történelmi lengyel-ukrán témákat, ezen belül az 1943-1944-es volhíniai mészárlás áldozatainak exhumálását, "nem látja Ukrajna jövőjét az Európai Unióban és a NATO-ban".

Az ellenzéki elnökjelölt szavaira reagálva, Zelenszkij a négy lengyel médiának párhuzamosan adott szerdai interjúban leszögezte: Kijev szövetségesnek tartja Varsót. Ha viszont Lengyelország "nem látja Ukrajnát (az EU és a NATO) biztonsági szövetségében, (…) akkor Nawrocki úrnak már hozzá kell látnia a kiképzéshez, hiszen lehetséges, hogy kénytelen lesz fegyvert fogni”, hogy megvédje hazáját az orosz támadástól – jelentette ki az ukrán elnök.

A témában csütörtök este Andrzej Duda lengyel elnök is foglalt állást a wPolsce24 lengyel konzervatív hírtelevízió műsorvezetőjének kérdésére. „Ez valóban nagyon nehéz ügy. Nem tudom, Zelenszkij elnök miért döntött úgy, hogy igazából éles módon emel szót a lengyel médiában” – fogalmazott a lengyel elnök, hozzátéve, hogy „nagyon határozott irányultságú” (kormánypárti) médiáról volt szó.

A nézőkben ez olyan hatást kelthetett, „mintha valaki legalábbis megpróbálta volna belevonni (Zelenszkijt) a lengyel elnökválasztási kampány ügyeibe” – ítélte meg Duda. Az elnökök általában óvatosak az ilyen témákban – jegyezte meg.

„Őszintén szólva, Volodimir Zelenszkij helyében nagyobb elővigyázatossággal járnék el”

– jelentette ki a lengyel államfő.

Szymon Holownia lengyel alsóházi elnök, aki a Lengyelország 2050 kormánykoalíciós párt elnökválasztási jelöltje is, csütörtökön a szejmben újságíróknak kijelentette: amennyiben Nawrocki nem érti, Ukrajnának miért kellene csatlakoznia az EU-hoz és a NATO-hoz, „akkor nem érti a geopolitikát”.

A házelnök egyúttal elmondta: nem érti, Zelenszkij miért csak az egyik elnökjelölttel találkozott Varsóban.

Morawiecki az interjú során Donald Trump megválasztott amerikai elnök migrációs politikáját is kommentálta. Rámutatott: Trump sokak szerint mindenekelőtt a migrációs politikai célkitűzéseire, az illegális bevándorlásra és a határvédelemre vonatkozó „nagyon kemény álláspontjára” alapozta választási győzelmét. „Ez pontosan az az álláspont, amelyet az Európai Tanács (ET) értekezletein képviseltem (…) és 2018-2019-ben Orbán Viktorral és Andrej Babissal együtt határozott módon megváltoztattuk az ET-ben az illegális bevándorlás témájában fennálló helyzetet, dinamikát” – jelentette ki az EKR pártelnöke.

Úgy ítélte meg: az egy évvel ezelőtt bekövetkezett lengyelországi kormányváltás után Donald Tusk jelenlegi kormányfő „gyakorlatilag alkalmazkodik” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke migrációs politikájához, és az uniós értekezleteken „hol nemmel, hol igennel szavaz, máskor tartózkodik, ellenőrzi, megvan-e úgy is a többség az EB által javasolt megoldásokhoz”.