Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
333.22
bux:
121185.02
2026. március 3. kedd Kornélia
Ludovic Orban román miniszterelnök (jobbra, lent) és Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (b) a bukaresti parlamentben 2020. február 24-én. Ezen a napon a román alkotmánybíróság a PSD-nek adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában. A bírói testület ezzel ellehetetlenítette, hogy Klaus Iohannis államfő szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza őt a parlament feloszlatására.
Nyitókép: illusztráció - Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (MTI/EPA/Robert Ghement)

Hatalmasat tévedett a román exit poll, a harmadik helyre sorolt jelölt nyert az elnökválasztás első fordulójában

A civil Calin Georgescu várha az élről a folytatást, a második "továbbjutó" helyért szoros küzdelem alakult ki a romániai államfőválasztás első fordulójában ama két jelölt között, akiket az exit poll az első két helyre sorolt.

Az Index összefoglalója szerint bombameglepetés született a romániai elnökválasztáson, az exit pollok hatalmas tévedése mellett a függetlenként induló legionárius Calin Georgescu nyerte meg az első fordulót, míg a második helyért éles küzdelem folyik a választás előtt győztesnek várt regnáló miniszterelnök, Marcel Ciolacu, valamint az egykori tévés bemondó Elena Lasconi között.

Most a legnagyobb valószínűséggel a regnáló miniszterelnök Marcel Ciolacu be sem jut a második fordulóban, Elena Lasconi viszont igen.

A szavazóurnák bezárásakor nyilvánosságra hozott exit poll adatok szerint a PSD-s miniszterelnök, Ciolacu magabiztosan, legalább 7 százalékponttal vezetett a papíron liberális, ám rendkívül vallásos korábbi tévés Elena Lasconival szemben, míg a legtöbb kutatás, valamint mainstream sajtó által negligált Calin Georgescu a CURS exit pollja szerint harmadik, a CIRA–Avangarde szerint ötödik lehetett, miközben a legutolsó kutatás szerint a szavazatok 6,2 százalékára számíthatott.

A történelem során először rendezik meg Romániában az elnökválasztás második fordulóját, hogy ott nem lesz PSD-s jelölt.

A legfrissebb, magyar idő szerint valamennyivel 8 óra után közölt adatok szerint 99,91 százalékos feldolgozottságnál így állnak a jelöltek:

Calin Georgescu (független) – 22,92 százalék;
Elena Lasconi (USD) –19,16 százalék;
Marcel Ciolacu (PSD) – 19,16 százalék;
George Simion (AUR) –13,87 százalék;
Nicolae Ciuca (PNL) – 8,79 százalék;
Dan Geoana (független) – 6,32 százalék;
Kelemen Hunor (RMDSZ) – 4,52 százalék.

Georgescu győzelme óriási meglepetés, ráadásul nemcsak a hazai, hanem a külföldön leadott szavazatoknál is az első helyre futott be.

Georgescu leginkább a TikTokon futott fel, ahol elitellenes és békepárti üzeneteket közvetített.
Az exit pollok után Georgescu egyébként úgy nyilatkozott, hogy a választáson a román nép a békéért kiáltott, méghozzá rendkívül hangosan, viszont ez szerinte nem az öröm, hanem a szenvedés hangja volt.

Georgescu váratlan győzelme jelzi a románok elégedetlenségét a jelenlegi PSD–PNL-kormánnyal szemben, amik Ceausescu bukása óta dominálják a román politikát – az országot korábban váltógazdaságban, 2023 óta közösen irányító PSD és PNL jelöltjei be se jutottak a második fordulóba.
A mostani eredmény pedig hatással lehet a december 1-jei parlamenti választásokra is.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Az Európai Bizottság készülő új iparszabályozási támogatási rendelete egyszerre puhítja fel a „Made in Europe” szabályokat és erősítené Brüsszel hatáskörét a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi befektetések ellenőrzésében, ami húsba vágóan érintheti a kínai beruházásoktól egyre inkább függő Magyarországot. A Contexte által megszerzett tervezet szerint a Bizottság nagyobb rugalmasságot engedne az európai gyártási kritériumok alól, miközben központosítaná az egységes piacot érintő befektetések felügyeletét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×