Ahogy arról az Infostart is beszámolt, óriási meglepetésre a függetlenként induló, legionárius Calin Georgescu nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját Romániában, míg a második helyért éles küzdelem zajlott a választás előtt a közvélemény-kutató cégek által győztesnek várt regnáló miniszterelnök, Marcel Ciolacu, valamint az egykori tévés bemondó, Elena Lasconi között. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Marcel Ciolacu nem jut be a december 8-i második fordulóba. Az új államfő öt évig töltheti be a tisztséget. A két forduló között december 1-jén parlamenti választást is tartanak.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója az InfoRádióban úgy fogalmazott, az elnökválasztás első fordulójában „borult a papírforma, kétszer megpördült a tetején, és a fején állva állt meg az út mentén”. Mint mondta,

egy olyan jelölt végzett az első helyen Calin Georgescu személyében, aki egy héttel ezelőtt még csak 4 százalék körüli eredményeket ért el a különböző felméréseken.

A független jelölt végül a voksok csaknem 23 százalékát szerezte meg. Szakáli István Loránd megjegyezte: még a román elemzők és politikusok jelentős része is csak most tanulja a függetlenként induló, sokak által ultranacionalistaként jellemzett elnökjelölt nevét, illetve a szakmai múltját, eddigi munkásságát még csak most dolgozzák fel részletesebben. Ez is jól jelzi, mekkora meglepetést okozott első fordulóbeli győzelmével.

Ugyancsak nem várt eredmény, hogy az előzetesen nagy esélyesnek tartott Marcel Ciolacu miniszterelnök a legfrissebb adatok szerint a második helyről is leszorult: 99,98 százalékos feldolgozottságnál a progresszívok jelöltje, Elena Lasconi a leadott voksok 19,17 százalékát szerezte meg, míg a kormányfő 19,15 százalékot (alig több mint 2100 szavazat a különbség), vagyis

jelen állás szerint Ciolacu neve nem lesz ott a szavazólapokon a második fordulóban.

Hétfő délelőtt még 20 ezer szavazatot kellett megszámolniuk az illetékeseknek, de egyre kevesebb reménye maradt a miniszterelnöknek, mert az utolsó szavazatok Bukarestből és külföldre érkeznek, amelyek többségében jó eséllyel Lasconi neve mellé kerülnek.

A szakértő úgy fogalmazott, akkora meglepetés született az első fordulóban, hogy nagyon nehéz megmondani, mire lehet számítani két hét múlva. Úgy véli, logikáról és esélyekről beszélni jelen pillanatban teljes biztossággal egyszerűen nem lehet. Az egyik legfőbb kérdés természetesen az lesz, hogy a független jelölt és kihívója mennyi támogatót tudnak majd maguk mögé állítani azok közül, akik az első fordulóban olyan jelöltekre szavaztak, akik végül nem jutottak tovább.

Szakáli István Loránd Calin Georgescuról azt mondta, a gondolatvilága, illetve politikai irányultsága „a román szélsőjobboldalhoz, a két világháború közötti vasgárdista, legionárius hagyományokhoz áll a legközelebb, és egy meglehetősen nemzetieskedő, kicsit szektásnak is tűnő hitvilággal kampányolt”. Aktívan jelen van a TikTokon, melyen keresztül nagyon sok választót szólított meg egyszerű üzenetekkel, és úgy tűnik, ez hatásos volt, jól működött széles körben. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója arra számít, hogy a második forduló előtt a másik jelölt (valószínűleg Elena Lasconi) rákapcsol a kampányban, és

vélhetően azt emeli ki Calin Georgescuval kapcsolatban, hogy „mennyire oroszbarát, illetve szélsőségesen nacionalista”, amivel az lehet a célja, hogy egységet teremtsen vele szemben.

Ugyanakkor hozzátette: az első forduló eredménye alapján erősen kérdéses, hogy milyen sikerrel kecsegtethet ez a kommunikáció.

Az RMDSZ esélyei

Az RMDSZ elnökjelöltje, Kelemen Hunor a hetedik helyen végzett, a leadott szavazatok 4,51 százalékát szerezte meg. A szakértő ezzel együtt kiemelte, hogy most több szavazatot kapott, mint négy évvel ezelőtt, vagyis jól helytállt. Nem érte el az 5 százalékos küszöböt, amit azért fontos szem előtt tartani, mert a következő vasárnap, december 1-jén parlamenti választások lesznek Romániában, és Szakáli István Loránd szerint „létkérdés az erdélyi magyar közösség és az RMDSZ szempontjából, hogy a párt át tudja-e lépni az 5 százalékos bejutási küszöböt”. Úgy véli,

„a jelenlegi, feje tetejére állt romániai politikai életben nagy baj lenne, ha a magyar közösség képviselői nem lennének ott a parlamentben”.

Az elmúlt 34 évben mindig ott voltak a romániai törvényhozásban, most is abban reménykedik az RMDSZ, hogy ez a pozitív tendencia nem szakad meg.

Az elnökválasztás első fordulójában Kelemen Hunor 52 százalékos országos részvétel mellett ért el 4,51 százalékos eredményt, ami Szakáli István Loránd szerint azt mutatja, hogy a magyar választópolgárok valamivel alacsonyabb arányban mentek el szavazni, mint a románok. Azt gondolja,

a mostani eredményt „ébresztőként kell felfognia” az erdélyi magyar közösségnek,

az RMDSZ-nek pedig mindent meg kell tenni a következő napokban azért, hogy minél többen elmenjenek szavazni vasárnap, hogy a párt bejuthasson a bukaresti két házba.

Átrendeződés a politikai mezőnyben

A szakértő szerint az elnökválasztás első fordulójának eredménye „az elmúlt több mint 30 évben megkövesedett, hagyományos román politikai rendszer végét jelenti”. Hozzátette: jelenleg „a romjaiban hever” a nagy hagyományokkal és történelemmel bíró Nemzeti Liberális Párt, melynek jelölte, Nicolae Ciuca csak ötödik lett az államfőválasztás első körében – kevesebb, mint 9 százalékkal. Szakáli István Loránd megjegyezte, hogy nagy kérdés, mi történik majd a szociáldemokratákkal azután, hogy Marcel Ciolacu kiesett az elnöki posztért zajló versenyből, mert ez hatással lehet a parlamenti választásra is.

Az államfőválasztás eredményei is azt mutatják, hogy a szélsőjobboldali erők nagyon megerősödtek Romániában, hiszen a Calin Georgescura, valamint a negyedik helyen végző George Simionra (Románok Egyesüléséért Szövetség) leadott szavazatok együtt csaknem 37 százalékot jelentenek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója úgy véli, igazából azt sem lehet kizárni, hogy a szélsőjobboldali pártok még ennél is jobb eredményt érnek el a parlamenti választáson. „A magyar közösség szempontjából az a legfontosabb, hogy az RMDSZ bejusson a parlamentbe, és így megmaradjon az esélye arra, hogy a parlamenti matematika során valamiféleképpen biztosítsa, hogy a magyar közösség érdekeit, jogait továbbra is figyelembe vegyék Bukarestben” – összegzett Szakáli István Loránd.