Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Olaf Scholz német kancellár a sajtó képviselőinek nyilatkozik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozása előtt az Európai Tanács brüsszeli épületében 2023. december 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Olaf Scholz újabb nagy csatát bukhat el – már a saját pártjában is vesztésre áll

A német kancellár lenne a szociáldemokraták listavezetője a februári előre hozott választáson, de az SPD tagságának a többsége nem őt támogatja, és már parlamenti képviselők szerint is inkább a Boris Pistorius védelmi minisztert kellene indítani. Megszólalt az érintett is.

Alig több mint három hónap van hátra a február 23-i előre hozott parlamenti választásokig Németországban. A hárompárti kormány sorsa megpecsételődött, de a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellári ambícióinak nincs vége. A magabiztosság azonban kevés. Elsősorban azért, mert a kancellárjelöltek versengésében a pártok népszerűségi listáját fölényesen vezető, jelenleg még ellenzéki CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz az első számú esélyes. A felmérések szerint erősen lemaradva követi őt a szociáldemokraták jelöltje, míg két további jelöltnek, a zöldpárti Robert Habecknek és a radikális AfD-t képviselő Alice Weidelnek nincs érdemi esélye.

Ráadásul Scholz aligha mondhatja el magáról, hogy az elmúlt három évben sikeres kancellár lett volna, amit kormányának rendkívüli bukása is bizonyított. Ez okozza a legnagyobb dilemmát az SPD számára, hogy a párt kancellárjelöltjeként Olaf Scholzcal vágjon-e neki a február utolsó vasárnapján tartandó választásnak. A 68 éves politikus azzal a meggyőződéssel indult a világ gazdaságilag legjelentősebbnek tartott országainak, a G20-csoportnak a csúcstalálkozójára, hogy ő a szociáldemokraták jelöltje a tisztségre.

Csakhogy ezzel párhuzamosan pártjában fellángolt a vita a kancellárjelölt személyéről. A hétvégén

két tekintélyes szociáldemokrata Bundestag-képviselő a nyilvánosság előtt kérdőjelezte meg Olaf Scholz "alkalmasságát".

Szerintük az SPD választási esélyeit jelentősen növelné, ha a 2023 januárja óta a védelmi tárcát vezető és csaknem azóta Németország legnépszerűbb politikusának számító Boris Pistorius lenne a szociáldemokraták kancellárjelöltje. Elismerték ugyan Scholz "válságkezelő" érdemeit, de úgy vélekedtek, hogy a lakosság körében nagy az elégedetlenség teljesítményével kapcsolatban, ezen pedig a februári választásokig hátralévő rövid kampányban aligha lehet változtatni.

Meggyőződésüket megerősítette a párttagság körében végzett felmérés, amely szerint jelentős többség, mintegy 60 százalék Scholzcal szemben Pistorius jelölését támogatja. A párt vezetősége Saskia Esken társelnökkel az élen ugyanakkor kiáll Olaf Scholz mellett. Olyannyira, hogy a társelnök az ARD közszolgálati televíziónak eldöntött tényről beszélt, ugyanakkor hozzátette, hogy a lehető legközelebbi jövőben ezt hivatalosan is megerősítik.

Sajátos a Scholznál a tagság által esélyesebbnek tartott szociáldemokrata védelmi miniszter reagálása: Pistorius "fegyelmezett pártkatonaként" elhatárolódott az indulástól, azt hangoztatva, hogy Olaf Scholz a párt kancellárjelöltje, ő pedig nem táplál ilyen irányú ambíciókat.

Elemzők mindennek ellenére úgy vélekednek, hogy a "játszma" még nem dőlt el, mert a párt vezetősége nem hagyhatja figyelmen kívül a tagság véleményét.

Befolyásolhatja a vitát a párt korábbi elnöke, Franz Müntefering hét végi nyilatkozata. A korábbi politikus szerint a kancellárjelöltség nem olyan játék, amelyben ketten vagy többen egy sör mellett megállapodnak. Müntefering szerint a jelölés nem tartalmazhat semmifajta "újraválasztási előjogot", a jelöltről a párttagságnak kell döntenie – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×