Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
310.74
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Megritkított erdő a partiumi Bihar-hegységben, a Pádis-fennsík térségében 2015. október 28-án. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet jelentése szerint több mint 50 millió euró kárt okoztak Romániában a törvénytelen erdőirtások 2013-2014-ben. A vizsgált időszakban több mint 45 ezer esetre derült fény, a szervezet szerint óránként 3 hektárnyi erdő tűnik el.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Egy évvel eltolja az unió az erdőirtási szigorítást a cégek miatt

A csütörtökön jóváhagyott tárgyalási álláspont az uniós tagállamok, nem uniós országok, kereskedők és gazdasági szereplők azon aggodalmaira reagál, hogy nem tudnának teljes mértékben megfelelni a szabályoknak, ha azokat 2024 végétől alkalmaznák.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott tárgyalási álláspont szerint az uniós parlament képviselőinek többsége egy évvel elhalasztaná az erdőirtásról szóló uniós jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépését, hogy a vállalatok meg tudjanak felelni a benne foglalt kötelezettségeknek.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint a csütörtökön, 371 szavazattal 240 ellenében és 30 tartózkodás mellett jóváhagyott tárgyalási álláspont az uniós tagállamok, nem uniós országok, kereskedők és gazdasági szereplők azon aggodalmaira reagál, hogy nem tudnának teljes mértékben megfelelni a szabályoknak, ha azokat 2024 végétől alkalmaznák.

A rendelkezések célja, hogy biztosítsák: az EU-ban értékesített termékek ne olyan területekről származzanak, amelyeken erdőirtás történt. Elő kívánja mozdítani az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelmet azáltal, hogy megakadályozza az uniós fogyasztását olyan szarvasmarha-, kakaó-, kávé-, pálmaolaj-, szója-, fa-, gumi-, szén- és nyomtatottpapír-termékeknek, amelyek előállításához erdőirtás kapcsolódik.

Emlékeztettek: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő - az EU területénél nagyobb terület - veszett oda. Az uniós fogyasztás a globális erdőirtás mintegy 10 százalékáért felelős. Ennek több mint kétharmadát a pálmaolaj és a szója teszi ki.

A jogszabály 2023. június 29. óta hatályos, rendelkezéseit a vállalatoknak 2024. december 30-tól kellene alkalmazniuk.

Az álláspont uniós szintű elfogadása lehetővé tenné a nagyvállalatoknak és a kereskedőknek, hogy a rendeletből fakadó kötelezettségeiket 2025. december 30-tól, míg a mikro- és kisvállalkozásoknak 2026. június 30-ig kelljen betartaniuk. A többletidő segítené a gazdasági szereplőket abban, hogy a szabályokat a kezdetektől zökkenőmentesen hajtsák végre anélkül, hogy a jogszabály céljait aláásnák - írták az EP-képviselők.

A közlemény szerint az Európai Parlament az erdőirtásról szóló uniós jogszabály módosítását célzó más javaslatokat is elfogadott, egyebek mellett az erdőirtás szempontjából "kockázatmentes" országok új kategóriáinak létrehozását a meglévő három kategória - "alacsony", "normál" és "magas" kockázat - mellett. A "kockázatmentes" kategóriába sorolt országokra, amelyek stabil vagy növekvő erdőterülettel jellemezhetők, lényegesen kevésbé szigorú követelmények vonatkoznának majd, mivel az erdőirtás kockázata esetükben elhanyagolható vagy nem létezik. Az Európai Bizottságnak 2025. június 30-ig kell véglegesítenie az országok teljesítményértékelési rendszerét.

Ahhoz, hogy ezek a módosítások hatályba léphessenek, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek egyaránt jóvá kell hagynia a javasolt szöveget, majd azt hivatalosan ki kell hirdetni.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×