Infostart.hu
eur:
354.24
usd:
309.86
bux:
141741.65
2026. július 2. csütörtök Ottó
Nyitókép: Pixabay

Zsarólóvírusoktól félti a kórházakat már az ENSZ is

Az ENSZ és ötven tagállama megkongatta a vészharangot a kórházak ellen bevetett zsarolóvírusok terjedése miatt, amelyek a paciensekre, sőt a nemzetközi békére nézve is veszélyesek.

A zsarolóvírusok olyan szoftverek, amelyek segítségével a számítógépes kalózok zárolják az áldozatok (magánszemélyek, cégek vagy intézmények) számítógépén lévő adatokat, majd pénzt követelnek a blokkolás feloldásáért.

Amikor ez kórházakat érint, „ez élet-halál kérdése lehet” - mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Egyesült Államok kezdeményesére összehívott rendkívüli tanácskozásán szólalt fel.

A főigazgató szerint felmérések kimutatták, hogy az ilyen jellegű,

az egészségügy elleni támadások mind a méreteiket, mind a gyakoriságukat tekintve növekedtek.

Tedrosz kiemelte a nemzetközi együttműködés fontosságát az ellenük való harcban. Hangsúlyozta, hogy ezek a zsarolások komoly veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, és felszólította a BT-t, hogy ilyen problémaként kezelje a kérdést.

Anne Neuberger, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese által felolvasott közös nyilatkozatban mintegy ötven ország hangsúlyozta, hogy „ezek a támadások közvetlen veszélyt jelentenek a közbiztonságra, emberi életeket veszélyeztetnek (...), és fenyegetést jelenthetnek a nemzetközi békére és biztonságra is”.

A nyilatkozatban konkrét nevek említése nélkül felszólították az államokat, hogy „az ügy teljes ismeretében” ne hagyják, hogy a területükön működjenek ezeknek a támadásoknak a felelősei.

Európa is a célkeresztben

Februárban 21 romániai kórházat zavart meg egy zsarolóvírus-támadás, júniusban brit, júliusban amerikai kórházak kerültek a támadók célkeresztjébe. Vizsgálatokat, műtéteket kellett elhalasztani, az orvosok nem fértek hozzá a betegek korábbi leleteihez.

Az It Business korábbi cikke szerint EU Kiberbiztonsági Ügynökségének tavaly közzétett jelentése megállapította, hogy 2021 januárja és 2023 márciusa között a zsarolóvírus-támadások tették ki az ágazat kiberincidenseinek 54 százalékát, és az ilyen típusú támadásokat „elsődleges fenyegetésnek” nevezték az egészségügyi szektorban.

Ennek ellenére azonban az ügynökség szerint 2023-ban az egészségügyi szektor szervezeteinek mindössze 23 százaléka rendelkezett dedikált zsarolóvírus-támadásokat megelőző programokkal.

Az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója szerint tavaly csaknem megduplázódott az egészségügyi szolgáltatókat célzó zsarolóvírus-támadások száma: 2022-ben 214, 2023-ban pedig 389 támadás ért kórházi rendszereket világszerte.

Címlapról ajánljuk
Mintha sütőbe tették volna a gabonát: komoly terméskiesés fenyeget

Mintha sütőbe tették volna a gabonát: komoly terméskiesés fenyeget

Idén az aszályos időjárás miatt a megszokottnál hamarabb kezdődött meg az aratás. Gyenge lesz a hozam, ráadásul a termelőket a forint erősödése is sújtja – mondta az InfoRádióban Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Kukoricából feleannyit termelünk, mint korábban, búzaügyben kettészakadt az ország: az Alföldön durva, a Dunántúlon egész jó a helyzet. A repce az éghajlatváltozás miatt lassan kiszorul az Alföldről, de a Dunántúlon is drasztikusan csökkentették a növény területét.

Kormányszóvivői tájékoztató: átszabják az áramszámlákat a megújulóknál, jön az ügynökakták nyilvánossága

Az új, a vármegye elnevezést is megszüntető Alaptörvény-módosítást várhatóan a jövő hét elejéig benyújtják a társadalmi egyeztetés után – „nagy változás nem lesz”, inkább szigorodni fog. A NAV elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot fognak kiírni, a hatóság vezetője nem lesz államtitkár. Szerveződik Magyar Péter látogatása a Vatikánba.
Kritikus pontot ért el a háború, Putyin előtt három út áll – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Kritikus pontot ért el a háború, Putyin előtt három út áll – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Ukrajna idén jelentősen növelte az Oroszország területére mért légicsapások hatótávolságát és intenzitását, aminek következtében a világ legnagyobb országának csaknem minden második régiójában riasztást kellett elrendelni. Csak az elmúlt héten legalább öt közigazgatási egységben hirdettek rakétaveszélyt a Moszkvától délkeletre fekvő Volgamenti szövetségi körzetben, az asztraháni régióban, valamint az Észak-Kaukázus több területén is - írta a Bloomberg. Andrij Kovalenko, az ukrán Dezinformáció Elleni Központ vezetője értékelte a háború állását az orosz elit szemszögéből – közölte az RBK. Véleménye szerint jelenleg három forgatókönyvet vizsgálnak Moszkvában. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×