Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Nyitókép: Pixabay

Zsarólóvírusoktól félti a kórházakat már az ENSZ is

Az ENSZ és ötven tagállama megkongatta a vészharangot a kórházak ellen bevetett zsarolóvírusok terjedése miatt, amelyek a paciensekre, sőt a nemzetközi békére nézve is veszélyesek.

A zsarolóvírusok olyan szoftverek, amelyek segítségével a számítógépes kalózok zárolják az áldozatok (magánszemélyek, cégek vagy intézmények) számítógépén lévő adatokat, majd pénzt követelnek a blokkolás feloldásáért.

Amikor ez kórházakat érint, „ez élet-halál kérdése lehet” - mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Egyesült Államok kezdeményesére összehívott rendkívüli tanácskozásán szólalt fel.

A főigazgató szerint felmérések kimutatták, hogy az ilyen jellegű,

az egészségügy elleni támadások mind a méreteiket, mind a gyakoriságukat tekintve növekedtek.

Tedrosz kiemelte a nemzetközi együttműködés fontosságát az ellenük való harcban. Hangsúlyozta, hogy ezek a zsarolások komoly veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, és felszólította a BT-t, hogy ilyen problémaként kezelje a kérdést.

Anne Neuberger, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese által felolvasott közös nyilatkozatban mintegy ötven ország hangsúlyozta, hogy „ezek a támadások közvetlen veszélyt jelentenek a közbiztonságra, emberi életeket veszélyeztetnek (...), és fenyegetést jelenthetnek a nemzetközi békére és biztonságra is”.

A nyilatkozatban konkrét nevek említése nélkül felszólították az államokat, hogy „az ügy teljes ismeretében” ne hagyják, hogy a területükön működjenek ezeknek a támadásoknak a felelősei.

Európa is a célkeresztben

Februárban 21 romániai kórházat zavart meg egy zsarolóvírus-támadás, júniusban brit, júliusban amerikai kórházak kerültek a támadók célkeresztjébe. Vizsgálatokat, műtéteket kellett elhalasztani, az orvosok nem fértek hozzá a betegek korábbi leleteihez.

Az It Business korábbi cikke szerint EU Kiberbiztonsági Ügynökségének tavaly közzétett jelentése megállapította, hogy 2021 januárja és 2023 márciusa között a zsarolóvírus-támadások tették ki az ágazat kiberincidenseinek 54 százalékát, és az ilyen típusú támadásokat „elsődleges fenyegetésnek” nevezték az egészségügyi szektorban.

Ennek ellenére azonban az ügynökség szerint 2023-ban az egészségügyi szektor szervezeteinek mindössze 23 százaléka rendelkezett dedikált zsarolóvírus-támadásokat megelőző programokkal.

Az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója szerint tavaly csaknem megduplázódott az egészségügyi szolgáltatókat célzó zsarolóvírus-támadások száma: 2022-ben 214, 2023-ban pedig 389 támadás ért kórházi rendszereket világszerte.

Címlapról ajánljuk
Magyar nappaliból világpiaci fizetés – vagy a globalizáció lokalizációja

Magyar nappaliból világpiaci fizetés – vagy a globalizáció lokalizációja

Aki korábban nyugati fizetést akart, rendszerint maga is Nyugatra költözött. Az AI és a távoli munkavégzés most részben megfordítja ezt a képletet. A munkavállaló Magyarországon maradhat, miközben tudását egy amerikai vagy nyugat-európai piac árazza be. Azaz a magyaroknak többé nem feltétlenül kell elvándorolniuk a külföldi bérért.

Autópálya-koncesszió megszüntetése: itt van, mit lép a kormány először, kijött a kormányhatározat – részletek

A kormányhatározat szerint feltűnően értékaránytalan és jogilag súlyosan aggályos a koncessziós szerződés és annak módosítása, ezért Vitézy Dávidnak tárgyalnia kell a koncesszorokkal, és ha ez sikertelen, javaslatot kell tennie a koncessziós szerződés megszüntetésére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Kiderült, min spórolnak először a megszorító kormányok – ezt a hibát nem követheti el Magyarország!

Kiderült, min spórolnak először a megszorító kormányok – ezt a hibát nem követheti el Magyarország!

Egyre több ország szembesül azzal, hogy süllyed bele az államadósság-mocsárba, nőnek a feladatai, így a kiadásai: lényegében fogy a pénze. Ezért egyre fontosabb az államháztartás rendbetétele, ami miatt  közben azonban könnyen éppen azt a kiadási tételt vágja meg, amelyből a későbbi növekedés születhet. Az Európai Bizottság gazdasági főigazgatóságának friss tanulmánya szerint a szűkülő fiskális mozgástér és a költségvetési konszolidáció különösen az alacsonyabb innovációs teljesítményű országokban fogja vissza a kutatás-fejlesztést – Magyarország pedig éppen ebbe a sérülékenyebb csoportba tartozik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×