Emmanuel Macron francia államfő szeptember 5-én Michel Barnier volt belső piaci uniós biztost, a Brexit korábbi uniós főtárgyalóját nevezte ki miniszterelnöknek, aki kedden megtartotta általános politikai programbeszédét a nemzetgyűlésben. A 73 éves konzervatív politikus más európai országok példáját követve a bevándorlással kapcsolatos intézkedések szigorítását jelentette be. A helyzet orvoslására az új francia kormány hatékonyabb elbírálást vezetne be a menedékkérelmeknél, és megkönnyítené az illegális bevándorlók őrizetének rendkívüli meghosszabbítását a kiutasítási határozatok hatékonyabb végrehajtása érdekében. A miniszterelnök nem zárta ki a kiadott vízumok számának csökkentést sem azon országok esetében, amelyek vonakodnak kiutasított állampolgáraikat visszafogadni.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban az új francia kormányfőről, hogy „régi motorosnak” számít a francia és a nemzetközi politikában, egészen mostanáig azonban nem merült fel komolyabban a neve a miniszterelnöki poszttal kapcsolatban. Némileg meglepő a kinevezése, ugyanis Michel Barnier éppen azt fontolgatta, hogy visszavonul a politizálástól. Fejérdy Gergely hozzátette: a nyári, előre hozott választásokat követően egy politikai patthelyzet kellős közepén vállalta el a felkérést a korábbi szenátor. Az összesen tizenegy frakcióból álló nemzetgyűlésben jelenleg három nagy erőcsoport a domináns, melyek közül a centristák, a Nicolas Sarkozy volt elnökhöz köthető jobbközép párt maradéka adja az új miniszterelnököt, illetve néhány fontosabb minisztérium vezetőjét is.

A szakértő kiemelte, hogy a francia parlament a nemzetgyűlésből és a szenátusból áll, és jelenleg a legnagyobb erő a centrista, jobbközép tömörülés, melyhez a kormányalakítás érdekében csatlakozott Emmanuel Macron köre is. Velük szemben szintén komoly erőt képvisel a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, amelynek 126 képviselője van az 577 fős parlamentben, illetve a négy pártból álló, 198 fős baloldali blokk, melynek szélsőbaloldaliak és szocialisták is a tagjai. A patthelyzetet az okozza, hogy egyik szövetségnek sincs többsége, amihez 289 képviselő támogatására lenne szükség.

A kialakult helyzetben sokkal nehezebb gond és akadályoztatás nélkül átvinni a törvényeket, illetve összehangoltan működtetni a kormányt.

Fejérdy Gergely megfogalmazása szerint az új francia kormány „bicebóca helyzetben van”, gyakorlatilag bármikor megbuktatható, igaz, ehhez is legalább 289 képviselő szavazata kell. Mint mondta, kétséges a jövő, ugyanakkor az elmúlt hetek tárgyalásai tiszta helyzetet is teremtettek, ugyanis eléggé valószínű, hogy a közeljövőben nem fognak szövetkezni egymással a jobb- és a baloldali körök kormánybuktatási céllal. A kutató megjegyezte: ezzel együtt sem tervezhet hosszabb távra Michel Barnier kormánya, nem lehet kizárni, hogy 2025-ben ismét előre hozott választásokat ír majd ki a köztársasági elnök. A francia alkotmány szerint két nemzetgyűlési választás között legalább egy évnek kell eltelnie. Fejérdy Gergely bizonytalannak nevezte a jelenlegi francia belpolitikai helyzetet, ami szinte minden fontosabb szereplő számára „nagyon kényes”, nekik pedig az az érdekük, hogy belátható időn belül „tiszta vizet öntsenek a pohárba”.

A szakértő Michel Barnier keddi programbeszédére kitérve azt mondta, a gazdasági kérdések kerültek a középpontba, mivel a legfrissebb adatok nem túl biztatók.

A prognózisok szerint az idei államháztartási hiány a Brüsszel által meghatározott 3 százalék helyett várhatóan eléri a GDP 6 százalékát.

Az új kormányfő bejelentette, hogy 2025-re 5 százalékra csökkentené, 2029-re pedig az európai kritériumok szerinti 3 százalékos felső határ alá szorítaná vissza a hiányt. Utóbbi célt az előző kormány még 2027-re tűzte ki, ami Fejérdy Gergely szerint jól mutatja, mekkora a baj, „komoly feladatok várnak” a jelenlegi kabinetre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 3200 milliárd eurónyi adóssága van a francia államnak, ami több mint a 110 százaléka av éves GDP-nek.

Michel Barnier beszédében úgy fogalmazott, „Damoklész kardjaként lebeg fölöttünk ez a kolosszális pénzügyi adósság, amely, ha nem vigyázunk, a szakadék szélére sodorja hazánkat. Adóink a legmagasabbak között vannak a világon, de a költségvetés állapota most erőfeszítéseket igényel korlátozott idő alatt, amelyeket a költségvetési igazságosság érdekében meg kell osztanunk”. Egyértelművé tette, hogy csökkenteni kell a kiadásokat és költségvetési tőkeáttételre is szükség lesz, amit a legfájdalmasabb intézkedésnek nevezett.

Fejérdy Gergely elmondta: a francia miniszterelnök arra utalt beszédében, hogy a megszorítások és az adóemelések elsősorban a nagyvállalatokat, illetve a tehetősebb embereket fogják érinteni. A szakértő szerint

nagy kérdés, milyen lesz ennek a fogadtatása, ugyanis az utóbbi években „inkább az adókedvezmények felé indult el a francia politika”.

A mostani gazdasági helyzet azonban megköveteli a keményebb döntéseket, meglehetősen szűk lett a kormányzat mozgástere.

Reformok, szigorítások, költségvetési törvény

Michel Barnier a Franciaországban kiemelt témának számító nyugdíjreformról is beszélt a nemzetgyűlésben. Jelezte, hogy le fog ülni tárgyalni az illetékesekkel, sőt bizonyos módosításokra is hajlandó lenne. Az elmúlt évek terrorcselekményei és utcai zavargásai után az új kormányfő szerint nem lehet tovább halogatni a közbiztonsági szigorításokat sem. Fejérdy Gergely szerint ebben a kérdésben nem lesz könnyű dolga Michel Barnier-nek, mert még a szövetséges pártok sem értenek egyet. A Republikánus Párt és az új belügyminiszter, Bruno Retailleau a keményebb fellépések mellett érvel, míg Emmanuel Macron köre ezt ellenzi. A miniszterelnöknek középen állva valahogy egységet kell teremtenie, és ennek megfelelően beszélt kedden is a nemzetgyűlésben, ahol azt kérte a képviselőktől, hogy hallgassák meg egymást, tartsák tiszteletben a másik véleményét, és mindig törekedjenek a párbeszédre.

A francia társadalomban nagy feszültségeket szül a bevándorlók helyzete, magatartása, illetve a migráció állami kezelése. A nemzetgyűlésben felmerült több párt részéről is, hogy népszavazás keretében meg lehetne kérdezni az emberek véleményét a legfontosabb kérdéseket illetően, a referendum kiírásához azonban a szakértő tájékoztatása szerint alkotmánymódosításra lenne szükség.

A következő fontos feladat a jövő évi költségvetési törvény elfogadása lesz, amelyről október 9-én szavaznak a nemzetgyűlésben.

Nagy kérdés, hogy a fragmentált, széthúzó parlament konszenzusra tud-e jutni vagy kútba esik a tervezet.

Emmanuel Macron az utóbbi időben szinte teljesen kivonult a francia belpolitikából, aminek Fejérdy Gergely meglátása szerint többek közt az az oka, hogy felismerte, sokat veszített a népszerűségéből, így inkább a nemzetközi porondra összpontosít. Már a párizsi olimpia ideje alatt is különösen aktív volt a nemzetközi diplomáciai kapcsolatok építésében, azóta pedig még magasabb fokozatra kapcsolt. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elmondta: Franciaország még mindig erős, komoly szereplő a világpolitikában, de az utóbbi időben „csökkenőben van a befolyása”, Emmanuel Macron pedig nyilvánvalóan tenni akar ez ellen, ezért köti le mostanában jobban a figyelmét a külpolitika, mint a franciaországi instabil belpolitikai megmozdulások.