Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
VANIMO, PAPUA NEW GUINEA - SEPTEMBER 08: (EDITOR NOTE: STRICTLY EDITORIAL USE ONLY - NO MERCHANDISING).  Pope Francis celebrates a mass in front of the Holy Cross Pro-Cathedral and meets missionary priests and religious sisters who have evangelized the area since the mid-19th century on September 08, 2024 in Vanimo, Papua New Guinea. Pope Francis arrived in the northwestern city of Vanimo to spend a few hours with local Catholics and express his appreciation for the Church’s missionary work carried out in the area. (Photo by Vatican Media via Vatican Pool/Getty Images)
Nyitókép: Getty Images/Vatican Pool

Ferenc pápa apostoli útja Ázsiába: az egyházfő több céllal járta a földrészt

Indonéziába, Szingapúrba, Pápua-Új-Guineába és Kelet-Timorba látogatott Ferenc pápa, ahol a helyi keresztények támogatása mellett erősíteni szeretné a párbeszédet az iszlám világgal.

Negyvenötödik apostoli látogatására indult Ferenc pápa szeptember 2-án, amikortól kéthetes utat tett Ázsiában, ahol végigjárta Indonéziát, Szingapúrt, Pápua Új-Guineát és Kelet-Timort, képviselve a katolikus egyházat, illetve meglátogatva az ott élő katolikusokat.

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője az InfoRádióban elmondta, két további célja is van az útnak: egyrészt az egyházfő szeretné előremozdítani a katolikus–muzulmán párbeszédet – ezt már azzal is megalapozta, hogy a pápák sorában Ferenc volt az első, aki az Arab-félszigetre utazott 2019-ben. Azt is érdemes tudni, hogy Indonézia a világ legnépesebb, muszlim többségű országa, ezért szeretné itt folytatni a pápa a diskurzust. Emellett, második célként az éghajlatváltozásra is szeretné felhívni a figyelmet.

Az európai gyarmatosítás időszaka után is tovább mélyült a szakadék Ázsia és a kereszténység között, úgy emlegetik a vallást, mint egy idegen testet a kontinensen. Ázsiában a katolikusok kisebbségben élnek, mégis az látszik, hogy 2020-ban 320 millió keresztény élt ott, ami a világ keresztényeinek 13 százalékát teszi ki, ezzel párhuzamosan a földrész lakosságának csak 7 százalékát – magyarázta az elemző. Hozzátette, változott a kereszténységhez való hozzáállás, de a követői továbbra is kisebbségben élnek, és Ferenc pápa őket szeretné bátorítani a látogatásával.

Erdélyi Dóra arról is szót ejtett, hogy Európa népessége várhatóan fogyatkozik az elkövetkező évtizedekben, 2100-ig az előrejelzések szerint 6 százalékkal fog csökkenni.

Emellett a vallástól, főleg a kereszténységtől való elfordulás, a liberális eszmék előretörése is afelé mutat, hogy esik az európai keresztények száma és aránya világszinten.

Előrejelzések szerint előtérbe fog kerülni Afrika, ahol 2050-re a keresztények 40 százaléka fog élni, és vélhetően Ázsia is a vallás fontos bázisává válik.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője szerint Európában az új, liberálisabb eszmék következtében az ateizmus felé fordulás látható és várható is. Hozzátette, a nemzetközi előrejelzés szerint az öreg kontinensen a következő 25 évben 100 millió fővel fog csökkenni a keresztények száma, míg a vallás nélküliek, ateisták száma emelkedésnek indul.

Tizenkét napos délkelet-ázsiai és óceániai körutazását Szingapúrban befejezve Ferenc pápa pénteken visszaindult a Vatikánba. Indonéziában, a világ legnépesebb muszlim országában a pápa a jakartai Isztiklal mecset nagyimámjával közös nyilatkozatot adott ki, amelyben együtt szólítottak fel a vallás nevében elkövetett erőszakkal szembeni fellépésre és a klímaválság elleni globális küzdelemre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×