eur:
411.16
usd:
392.23
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Annalena Baerbock és Robert Habeck, a német Zöldek társelnökei, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, valamint Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (b-j) a pártok közötti koalíciós megállapodás bejelentésére érkezik Berlinben 2021. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Egyik csapás a másik után: rekordot döntött a német kormánypártok népszerűtlensége

Már a választópolgárok alig negyede támogatja csak a 2021 óta kormányzó három pártot Németországban, de egyikük a hatalomban maradhat 2025 ősze után is.

Nem egészen három évvel ezelőtt, 2021 decemberében került hatalomra az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális Szabad Demokrata Pártból (FDP) álló kormánykoalíció. Néhány hónapon keresztül még jól mentek a dolgok, 2022 második felétől azonban megkezdődött tekintélyének fokozatos hanyatlása. A felmérések azóta csaknem kivétel nélkül egyre alacsonyabb támogatottságot mérnek, a legfrissebb pedig a koalíciós pártok népszerűtlenségében újabb negatív rekordot döntött.

Szeptember ebből a szempontból egyenesen katasztrófa volt: a hónap első napján Szászországban és Türigiában tartott tartományi választások az SPD, a Zöldek és nem utolsósorban az FDP számára több mint lesújtó eredményeket hoztak. A szociáldemokraták mindkét tartományban sokat vesztettek támogatottságukból, a Zöldek Pártja a szászországiba még igen, de a türingiai törvényhozásba már be sem jutott, a szabad demokraták pedig egyikben sem közelítették meg a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Az Insa közvélemény-kutató intézet ezek után tette közzé legfrissebb felmérését, ami teljességgel igazolta az elmúlt időszak fejleményeit. Az adatok szerint a kormánykoalíció pártjai egy évvel a jövő szeptemberi országos parlamenti választások előtt

együttesen 28 százalékos támogatottsággal rendelkeznek, ami a legalacsonyabb hatalomra kerülésük óta.

A Bild cím lap megbízásából végett közvélemény-kutatás eredményeiből kitűnt, hogy az SPD országos támogatottsága 14 százalékos, a Zöldeké pedig 10 százalék. Ha pedig a jövő őszi parlamenti választásokat egy évvel előbbre hoznák, a liberális szabad demokraták a jelenlegi mintegy 4 százalékkal be sem jutnának a Bundestagba.

A 2021 végén tartott parlamenti választásokon az SPD, a Zöldek Pártja és az FDP együttesen a voksok 52 százalékát szerezte meg, és ennek nyomán jött létre az akkori nagykoalíciót felváltó hárompárti kormány.

Ezzel szemben a felmérés minden bizonnyal újabb ösztönzőt jelenthet az ellenzéki konzervatív pártszövetségnek. A CDU/CSU támogatottsága 32,5 százalékos, míg a második helyen 19,5 százalékkal az AfD áll. Az év elején alakult, a szeptember eleji tartományi választásokon valósággal "berobbant" új baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) támogatottsága 10 százalékos.

Az Insa intézet vezetője az eredmények alapján úgy értékelt, hogy a mostani adatok szerint a jövő őszi parlamenti választások után legnagyobb eséllyel a 2021 előtti négy évhez hasonlóan ismét a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló, úgynevezett nagykoalíció kerülhet hatalomra. A rohamosan erősödő AfD-vel ugyanis – legalábbis a mostani nyilatkozatok alapján – egyetlen parlamenti párt sem hajlandó koalícióra lépni.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Alapvetően bizonytalan mozgásokat láthattunk és láthatunk ma a világ tőzsdéin, jelentősebb elmozdulások az ázsiai és az európai piacokra sem voltak jellemzőek, ebbe a miliőbe a magyar tőzsde is beilleszkedett. A befektetők a világ legnagyobb piaci értékű cégének, az Nvidiának a felemásra sikerült gyorsjelentését emésztik, a chipgyártó bár a vártnál jobb negyedéves számokat közölt, de a kilátások már inkább a növekedés lassulásáról szólnak. Ezen felül az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek is mozgatják a piacokat, és a befektetők a további vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek, illetve a bitcoinban van még nagy sztori, a legjelentősebb kriptodeviza árfolyama ma is új történelmi csúcsot döntött és karnyújtásnyira került a 100 ezer dolláros álomhatár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×