Infostart.hu
eur:
378.08
usd:
320.62
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Annalena Baerbock és Robert Habeck, a német Zöldek társelnökei, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, valamint Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (b-j) a pártok közötti koalíciós megállapodás bejelentésére érkezik Berlinben 2021. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Egyik csapás a másik után: rekordot döntött a német kormánypártok népszerűtlensége

Már a választópolgárok alig negyede támogatja csak a 2021 óta kormányzó három pártot Németországban, de egyikük a hatalomban maradhat 2025 ősze után is.

Nem egészen három évvel ezelőtt, 2021 decemberében került hatalomra az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális Szabad Demokrata Pártból (FDP) álló kormánykoalíció. Néhány hónapon keresztül még jól mentek a dolgok, 2022 második felétől azonban megkezdődött tekintélyének fokozatos hanyatlása. A felmérések azóta csaknem kivétel nélkül egyre alacsonyabb támogatottságot mérnek, a legfrissebb pedig a koalíciós pártok népszerűtlenségében újabb negatív rekordot döntött.

Szeptember ebből a szempontból egyenesen katasztrófa volt: a hónap első napján Szászországban és Türigiában tartott tartományi választások az SPD, a Zöldek és nem utolsósorban az FDP számára több mint lesújtó eredményeket hoztak. A szociáldemokraták mindkét tartományban sokat vesztettek támogatottságukból, a Zöldek Pártja a szászországiba még igen, de a türingiai törvényhozásba már be sem jutott, a szabad demokraták pedig egyikben sem közelítették meg a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Az Insa közvélemény-kutató intézet ezek után tette közzé legfrissebb felmérését, ami teljességgel igazolta az elmúlt időszak fejleményeit. Az adatok szerint a kormánykoalíció pártjai egy évvel a jövő szeptemberi országos parlamenti választások előtt

együttesen 28 százalékos támogatottsággal rendelkeznek, ami a legalacsonyabb hatalomra kerülésük óta.

A Bild cím lap megbízásából végett közvélemény-kutatás eredményeiből kitűnt, hogy az SPD országos támogatottsága 14 százalékos, a Zöldeké pedig 10 százalék. Ha pedig a jövő őszi parlamenti választásokat egy évvel előbbre hoznák, a liberális szabad demokraták a jelenlegi mintegy 4 százalékkal be sem jutnának a Bundestagba.

A 2021 végén tartott parlamenti választásokon az SPD, a Zöldek Pártja és az FDP együttesen a voksok 52 százalékát szerezte meg, és ennek nyomán jött létre az akkori nagykoalíciót felváltó hárompárti kormány.

Ezzel szemben a felmérés minden bizonnyal újabb ösztönzőt jelenthet az ellenzéki konzervatív pártszövetségnek. A CDU/CSU támogatottsága 32,5 százalékos, míg a második helyen 19,5 százalékkal az AfD áll. Az év elején alakult, a szeptember eleji tartományi választásokon valósággal "berobbant" új baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) támogatottsága 10 százalékos.

Az Insa intézet vezetője az eredmények alapján úgy értékelt, hogy a mostani adatok szerint a jövő őszi parlamenti választások után legnagyobb eséllyel a 2021 előtti négy évhez hasonlóan ismét a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló, úgynevezett nagykoalíció kerülhet hatalomra. A rohamosan erősödő AfD-vel ugyanis – legalábbis a mostani nyilatkozatok alapján – egyetlen parlamenti párt sem hajlandó koalícióra lépni.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×