Infostart.hu
eur:
354.37
usd:
306.13
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Annalena Baerbock és Robert Habeck, a német Zöldek társelnökei, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, valamint Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (b-j) a pártok közötti koalíciós megállapodás bejelentésére érkezik Berlinben 2021. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Egyik csapás a másik után: rekordot döntött a német kormánypártok népszerűtlensége

Már a választópolgárok alig negyede támogatja csak a 2021 óta kormányzó három pártot Németországban, de egyikük a hatalomban maradhat 2025 ősze után is.

Nem egészen három évvel ezelőtt, 2021 decemberében került hatalomra az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális Szabad Demokrata Pártból (FDP) álló kormánykoalíció. Néhány hónapon keresztül még jól mentek a dolgok, 2022 második felétől azonban megkezdődött tekintélyének fokozatos hanyatlása. A felmérések azóta csaknem kivétel nélkül egyre alacsonyabb támogatottságot mérnek, a legfrissebb pedig a koalíciós pártok népszerűtlenségében újabb negatív rekordot döntött.

Szeptember ebből a szempontból egyenesen katasztrófa volt: a hónap első napján Szászországban és Türigiában tartott tartományi választások az SPD, a Zöldek és nem utolsósorban az FDP számára több mint lesújtó eredményeket hoztak. A szociáldemokraták mindkét tartományban sokat vesztettek támogatottságukból, a Zöldek Pártja a szászországiba még igen, de a türingiai törvényhozásba már be sem jutott, a szabad demokraták pedig egyikben sem közelítették meg a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Az Insa közvélemény-kutató intézet ezek után tette közzé legfrissebb felmérését, ami teljességgel igazolta az elmúlt időszak fejleményeit. Az adatok szerint a kormánykoalíció pártjai egy évvel a jövő szeptemberi országos parlamenti választások előtt

együttesen 28 százalékos támogatottsággal rendelkeznek, ami a legalacsonyabb hatalomra kerülésük óta.

A Bild cím lap megbízásából végett közvélemény-kutatás eredményeiből kitűnt, hogy az SPD országos támogatottsága 14 százalékos, a Zöldeké pedig 10 százalék. Ha pedig a jövő őszi parlamenti választásokat egy évvel előbbre hoznák, a liberális szabad demokraták a jelenlegi mintegy 4 százalékkal be sem jutnának a Bundestagba.

A 2021 végén tartott parlamenti választásokon az SPD, a Zöldek Pártja és az FDP együttesen a voksok 52 százalékát szerezte meg, és ennek nyomán jött létre az akkori nagykoalíciót felváltó hárompárti kormány.

Ezzel szemben a felmérés minden bizonnyal újabb ösztönzőt jelenthet az ellenzéki konzervatív pártszövetségnek. A CDU/CSU támogatottsága 32,5 százalékos, míg a második helyen 19,5 százalékkal az AfD áll. Az év elején alakult, a szeptember eleji tartományi választásokon valósággal "berobbant" új baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) támogatottsága 10 százalékos.

Az Insa intézet vezetője az eredmények alapján úgy értékelt, hogy a mostani adatok szerint a jövő őszi parlamenti választások után legnagyobb eséllyel a 2021 előtti négy évhez hasonlóan ismét a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló, úgynevezett nagykoalíció kerülhet hatalomra. A rohamosan erősödő AfD-vel ugyanis – legalábbis a mostani nyilatkozatok alapján – egyetlen parlamenti párt sem hajlandó koalícióra lépni.

Címlapról ajánljuk
Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után
Foci-vb 2026

Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után

Mexikó megérdemelten „tartotta otthon” a három pontot, ugyanennyi kiállítást azonban a játékvezetőnek is „szerveznie kellett” a Dél-Afrika elleni labdarúgó-vb-nyitómeccsen.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×