Infostart.hu
eur:
378.64
usd:
321.98
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Maszúd Peszeskján iráni elnökjelölt, volt egészségügyi miniszter (j5) és Mohamad Dzsavád Zarif volt iráni külügyminiszter (b5) a győzelem jelét mutatja, miután szavazott az iráni elnökválasztás második fordulójában Gáleh Haszan Hánban 2024. július 5-én. A hivatalban lévő elnök május 19-én helikopter-balesetben életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA

Szokatlan lemondás Iránban, mindössze 11 nap után

Kinevezése után 11 nappal bejelentette lemondását Mohamed Dzsavád Zaríf iráni alelnök, aki csalódottságának adott hangot vasárnap esti bejegyzésében az X-en.

Zaríf 11 nappal kinevezése után hagyta el az új iráni elnök, Maszúd Peszeskján kabinetjét. "Nem vagyok elégedett a munkámmal, és sajnálom, hogy nem tudtam megfelelni az elvárásoknak" - írta a mérsékeltként emlegetett politikus.

Zaríf sejteni engedte, hogy Peszeskján kabinetjének összeállításával nem volt elégedett. Mint fogalmazott, a 19 miniszter közül legalább hét nála nem szerepelt első jelöltként.

A július végén elnöki hivatalát elfoglaló Peszeskjánnak Zaríf lemondása miatt már a második krízissel kell megküzdenie Iszmail Haníje Hamász-vezető teheráni meggyilkolását követően.

Az elnökválasztási kampányban Zaríf volt Peszeskján jobbkeze, és népszerűsége miatt kulcsszerepet játszott Peszeskján győzelmében.

A választások után Zaríf egy szakértői csoporttal állított össze listát a lehetséges miniszterekről, akikkel a beígért reformokat végre lehetne hajtani, de az elnök vasárnap - feltehetően a konzervatívok nyomására - egy ettől eltérő kormánynévsort hozott nyilvánosságra.

Zaríf, aki 2013 és 2021 között Irán külügyminisztere volt, az elnök tervezett külpolitikájának is kulcsembere lett volna. Peszeskján azt tervezte, hogy vele és egy új diplomáciai testülettel újraindítja a nukleáris tárgyalásokat, hogy az iráni gazdaságot megbénító szankcióktól megszabaduljon az ország.

(A 2024. július 5-én készült nyitóképen: Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter és akkor még elnökjelölt - jobbra -, illetve Mohamad Dzsavád Zarif volt iráni külügyminiszter - balra, kékben -, miután szavazott az iráni elnökválasztás második fordulójában Gáleh Haszan Hánban. A hivatalban lévő elnök május 19-én helikopter-balesetben életét vesztette.)

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×