A múlt hét végén megnövelt készültségi szintet jelentettek be több, Európában található amerikai katonai támaszponton. Az úgynevezett Charlie fokozat akkor érvényes, ha incidens történik, vagy olyan hírszerzési információ érkezik, amely arra utal, hogy valószínűsíthetően terrorista akciót terveznek egy bázis vagy a személyzete ellen.
Tálas Péter azt mondta az InfoRádióban, hogy a készültségi szinteknél öt állapotot különböztetnek meg: normál, Alpha, Bravo, Charlie és Delta. Az amerikai bázisokon elrendelt Charlie szint a harmadik fokozat. A normál állapotnál legfeljebb csak általánosan van terrorfenyegetettség, de nem tekinthető különlegesnek a helyzet. A Charlie fokozatot ezzel szemben valamilyen komolyabb incidens miatt vagy hírszerzési információk alapján rendelhetik el, amikor az adott támaszponton veszélybe kerülhet a személyzet vagy valamilyen fontosabb létesítmény. Így tett a múlt hét végén az amerikai hadsereg európai főparancsnoksága is, amely 83 ezer katona tevékenységét felügyeli Európai különböző országaiban.
A megnövelt készültségi szint elrendelését olyan európai események indokolhatták, mint az ukrajnai és a gázai háború, a nagy-britanniai és a franciaországi választások, valamint a közelgő párizsi olimpia. Tálas Péter hozzátette: az illetékesek valószínűleg figyelembe vették azt is, hogy márciusban terrortámadás érte a krasznogorszki Crocus City Hall koncerttermét, amelynek 139 halálos áldozata volt, illetve mintegy százötven ember megsérült.
Az amerikai hadsereg európai főparancsnoksága valószínűleg a környező helyzet általános romlása miatt, elővigyázatosságból hozott ilyen biztonsági intézkedést.
Az egyetemi docens közölte: vélhetően az érintett bázisokon tartózkodókat és családtagjaikat akarják megóvni. A Charlie fokozat érvénybe lépése számos személyi változással is jár, így például felfüggesztik a mindennapi működésben nem létfontosságú tevékenységeket (például az étkeztetési szolgálat vagy a fodrászok munkája), illetve nagyon sokan áttérnek a home office munkavégzésre.
Egy amerikai bázist alapvetően úgy kell elképzelni, mint régen itthon a helyőrségi települések laktanyáit, ahol állandóan csak a bakák voltak jelen, míg a tisztek időnként hazamehettek. Tálas Péter közölte: vannak olyan európai támaszpontok is, amelyek környékén el lehet szállásolni a katonák családtagjait.
A legtöbb katonai bázis a külvilágtól teljesen elzárt létesítmények együttese, ahol minden, az alapvető életfeltételeket biztosító szolgáltatás elérhető.
Az egyes szolgáltatásokat nem minden esetben amerikai állampolgárok látják el, több helyen helyi vállalatok végzik a szükséges tevékenységeket.
A szakértő elmondása szerint az emelt készültségi szintet nem lehet sokáig fenntartani, és vélhetően a mostani esetben is csak átmeneti állapotról van szó. Példaként a Németországban zajló labdarúgó-Eb-t hozta fel, ahol nagyon szigorú biztonsági és beléptetési szabályok vannak érvényben, mint ahogy minden bizonnyal a párizsi olimpián is ez történik majd. Tálas Péter szerint ha a nyár legnagyobb sporteseményei véget érnek, enyhülni fognak a szigorítások.
Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy az ukrajnai és a gázai háború nem zárul le a közeljövőben, és főleg a közel-keleti konfliktusnak akár európai terrorfenyegetettségi következményei is lehetnek. „Általában akkor emelkedik meg a terrorveszély Európában, amikor olyan esemény történik a Közel-Keleten, amely a radikálisokat aktivizálja” – magyarázta az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense.