Címke: hírszerzés (170 cikk)

Útmutatót adott ki hétfőn a brit elhárítás (MI5) a külföldi kémkedéstől fenyegetett demokratikus intézményeknek és közéleti személyiségeknek arról, hogy miként ismerhető fel és hárítható el az ellenséges államok által végzett hírszerzési tevékenység.

Az amerikai elnök döntött: Washington hírszerzési adatokat oszt meg Ukrajnával, hogy Kijev mélyen orosz területen csapjon le – írja egy amerikai lap. A hír azzal párhuzamosan érkezett, hogy felmerült: nagy hatótávú, Tomahawk robotrepülőgépeket kaphat Kijev.

Kémkedés gyanújával tartóztatott le a fehérorosz hírszerzés egy lengyel állampolgárt, akinél egy közelgő fehérorosz–orosz hadgyakorlat dokumentumait találták meg – közölte a fehérorosz állami média.

A hamburgi ügyészség vizsgálatot indított a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat egykori vezetője, August Hanning ellen, akit a Block gyerekek állítólagos elrablásával hoznak összefüggésbe. A Bild birtokába került iratok szerint az ügy túlmutat Németország határain, és izraeli titkosszolgálati körökhöz is kapcsolódhat. A gyanú szerint Hanning bízta meg a Shin Bet korábbi vezetőjét, hogy egy izraeli csoportot szervezzen a gyerekek Hamburgba szállítására. A volt hírszerző főnök határozottan tagadja a vádakat, szerinte „az egész kitaláció”.

Tulsi Gabbard, aki az USA 18 nemzetbiztonsági ügynökségét irányítja, bejelentette, hogy nagyszabású leépítést hajt végre az általa vezetett szervezetben, amelyet "hatalommal való visszaéléssel" és "politikai manipulációval" is megvádolt.

Nincsenek többé titkai a Pozsarszkij herceg nevű orosz ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárónak: az ukrán katonai hírszerzés (DIU) rengeteg részletes információt szerzett meg az orosz haditengerészet nukleáris meghajtású büszkeségéről.

Bűnügyi nyomozást javasol az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzésének igazgatója a 2016-os választások után a leköszönő Obama-adminisztráció tevékenységéről szóló iratok fényében az úgynevezett "orosz választási beavatkozásról" szóló ügyben - erről Tulsi Gabbard beszélt vasárnap egy interjúban.

A kínai hatóságok beszámoltak csütörtökön három olyan ügyről, amelyben leleplezték külföldi kémek ténykedését az országban, és a nemzetbiztonsági minisztérium felhívta a hazai tisztségviselők figyelmét arra, hogy a külföldi hírszerzők egyre aktívabbak Kínában.

Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni az ukrán hírszerzés vezetője szerint.

Gyors és szigorú büntetést ígért hétfőn az iráni legfelsőbb bíróság elnöke mindazoknak, akik együttműködnek Izraellel.

Holtan találtak péntekre virradóra Svédországban egy magas rangú svéd diplomatát, akit a múlt héten vettek őrizetbe kémkedés gyanújával, majd néhány nap múlva elengedtek – derült ki svéd kormányzati és sajtóforrásokból.

A kölcsönös elfogások mellett történtek kiutasítások is, valamint meghiúsult egy magyar–ukrán diplomáciai találkozó, amelyen a kárpátaljai magyarság lett volna a téma. Egyértelmű bizonyítékot azonban egyelőre egyik oldal sem tudott felmutatni.

Ukrajnának bizonyítania kell, hogy valóban kémeket fogott el, és azok tényleg a magyar nemzetbiztonságnak dolgoztak – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő. Kis-Benedek József szerint az is kérdés, hogy Kijev hogyan reagál a budapesti diplomatái kiutasítására.

Több európai ország hírszerzése szerint Oroszország 2030-ig próbára akarja tenni a NATO kollektív biztonsági rendszerét, és újabb háborút robbantana ki Európában. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta: lehet olyan forgatókönyv Moszkvában, hogy megnézzék, a NATO blöfföl-e az 5. cikkellyel.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ukrajnai háború elejétől fogva közös katonai tervezést folytat Kijevvel – derül ki a New York Times cikkéből, amit a szerzők annak magyarázatának szántak, hogy miként tudott talpon maradni az ország. Moszkvában viszont a közvetlen részvétel és a képmutatás bizonyítékának látják.

Az osztrák hatóságok szerint egy bolgár nő szervezte a kémszervezet bécsi sejtjét.

Az új amerikai kormányzat Ukrajnával kapcsolatos hirtelen döntései aggodalmat váltottak ki német politikai körökben. A Bundestag tekintélyes hírszerzési szakértőit nyugtalanítja, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti hírszerzési együttműködés ukrán példára történő esetleges leállítása, ami a kontinens számára veszélyes kiszolgáltatottságot eredményezhet.

A jelentés még 2020-ban készült, de sem a Merkel-, sem a Scholz-kormány nem hozta nyilvánosságra, sőt az Egészségügyi Világszervezetet sem értesítették a megállapításairól, amelyeket most tudósok próbálnak igazolni.

Megállapodott a rendszeres kapcsolattartásról a Moszkva és Washington közötti konfrontáció csökkentése érdekében Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és John Ratcliffe, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója – közölte szerdán az SZVR sajtóirodája.

Sébastien Lecornu közölte: ez a válasz arra, hogy Donald Trump amerikai elnök befagyasztotta a hírszerzési információk megosztását az ukránokkal.