Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Close up of womans hand typing on computer keyboard in the dark against colourful bokeh in background, working late on laptop at home
Nyitókép: d3sign/Getty Images

Az EU és a NATO is tudja, és nem tűri az ilyen viselkedést

Az Európai Unió és tagállamai, illetve a NATO pénteken elítélték a Németország és Csehország elleni orosz kibertámadásokat.

Berlin szerint az orosz katonai hírszerzéshez köthető APT28 hackercsoport támadást követett el tavaly a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ellen, illetve a cseh külügyminisztérium közölte, hogy az állami intézmények is a kiberhadjárat célpontjai voltak.

Közleményében az EU azt hangsúlyozta, hogy „Oroszország folyamatosan felelőtlenül viselkedik a kibertérben, mivel demokratikus intézményeket, kormányzati szerveket és létfontosságú infrastruktúraszolgáltatókat vesz célba az Európai Unióban és azon kívül is.” Felhívták a figyelmet, hogy ez a fajta magatartás ellentétes a nemzetközi normákkal.

„Az EU nem fogja eltűrni az olyan tevékenységeket, melyek célja a kiemelten fontos infrastruktúránk lerombolása, a társadalmi kohézió gyengítése és a demokratikus folyamatok befolyásolása, tekintettel az idei uniós és a világ több mint 60 országában zajló választásokra. Az EU és tagállamai továbbra is együttműködnek nemzetközi partnereikkel a nyitott, szabad, stabil és biztonságos kibertér előmozdítása érdekében” – olvasható a közleményben.

A NATO pénteken közölte: a szövetségesek elismerik, hogy a Németországban és Csehországban folytatott rosszindulatú kibertevékenységekért az orosz állam, illetve az orosz katonai hírszerzés (GRU) által támogatott APT28 hackerszervezet a felelős.

„A szövetségesek aggodalommal veszik tudomásul azt is, hogy ugyanez a fenyegető szereplő más nemzeti kormányzati szerveket, létfontosságú infrastruktúra-üzemeltetőket is célba vett a szövetségen belül, a többi között Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Svédországban” – emelték ki a sajtóközleményben.

A NATO részéről aláhúzták: a szervezet eltökélt, hogy a kiberfenyegetések teljes spektrumának elrettentéséhez szükséges képességeket a szövetségesek egymás támogatása érdekében alkalmazzák, egyebek között az összehangolt válaszlépések mérlegelésével.

„Felszólítunk minden államot, beleértve Oroszországot is, hogy tartsák tiszteletben nemzetközi kötelezettségeiket, és járjanak el a kibertérben előírt felelős állami magatartás ENSZ meghatározta keretein belül” – húzták alá a NATO sajtóközleményében.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×