eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 30. vasárnap Zalán
London, 2024. március 26.Julian Assange ausztrál újságíró támogatói tüntetnek Londonban 2024. március 26-án, miután a brit legfelsőbb bíróság megadta a lehetőséget Assange számára, hogy fellebbezzen a kiadatását elrendelő korábbi döntés ellen. Assange-t, a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Királyságban tartják fogva és az Egyesült Államoknak való kiadatása előtt áll, hogy kémkedés és számítógépes visszaélés vádjával bíróság elé álljon. Assange hét évet önkéntes száműzetésben töltött Ecuador londoni nagykövetségén, öt éve pedig a brit főváros szigorúan őrzött Belmarsh börtönben van kiadatási őrizetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Joe Biden megfontolja, hogy ejtsék a Julian Assange elleni vádakat

Az Egyesült Államok katonai adatok szivárogtatása miatt akarja elérni az ausztrál újságíró Egyesült Királyságból való kiadatását. A WikiLeaks alapítója szerint az amerikaiak politikai okokból akarják őt bíróság elé állítani.

Joe Biden amerikai elnök fontolóra veszi, hogy ejtse a vádakat a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen, miután a szigetország parlamentje nemrég megszavazta, hogy Assange visszatérhessen hazájába, Ausztráliába – írja a Telex a BBC beszámolója alapján.

Az amerikai elnök a Fumio Kishida japán miniszterelnökkel való egyeztetés után tett utalást erre. Az Egyesült Államok katonai adatok szivárogtatása miatt akarja elérni a férfi Egyesült Királyságból való kiadatását. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök közölte:

bár különböznek a vélemények Assange-ról, „nem tarthat a végtelenségig ez az ügy”.

Joe Biden nyilatkozatát követően pedig azt mondta az ausztrál kormányfő, hogy egyre optimistább a kérdésben.

Az ausztrál újságíró ellen tizenhét pontban emeltek vádat, többek közt kémkedés és számítógépes visszaélések miatt. Az ügyészek megítélése szerint Julian Assange életeket veszélyeztetett, amikor segített az amerikai hadsereg hírszerzési elemzőjének, Chelsea Manningnek diplomáciai és katonai iratokat közzétenni.

Julian Assange tagadja a vádakat, szerinte a szivárogtatás újságírói munkának minősült.

Chelsea Manninget 35 éves börtönbüntetésre ítélték, mert titkos információkat adott át a WikiLeaksnek, Barack Obama korábbi amerikai elnök azonban hét év után enyhítette a büntetését. Később ismét börtönbe került, mert nem volt hajlandó együttműködni az esküdtszékkel.

Julian Assange jelenleg a londoni Belmarsh börtönben tartózkodik, jogi képviselői azért küzdenek, hogy ne adják ki az újságírót az Egyesült Államoknak. Korábban hét évig az ecuadori nagykövetségen élt menekültként. Kiadatási eljárása március óta szünetel, miután a londoni Legfelsőbb Bíróság biztosítékra vár az amerikaiaktól, hogy ha átadják, nem ítélik halálra.

Assange 2006-ban alapította a WikiLeaks weboldalt, ahol több mint tízmillió dokumentumot publikált. Az iratok közül számos titkosított volt. 2010-ben nyilvánosságra hozott egy videófelvételt, melyen az volt látható, hogy egy amerikai katonai helikopterről civileket ölnek meg Irakban.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

A klímakatasztrófa egyértelművé tette, hogy a folyamatosan növekvő gazdaságra alapozott társadalom fenntarthatatlan. Ezért a fogyasztás tudatos minimalizálására lenne szükség, az erőforrásokat pedig az úgynevezett polikrízisre történő mentális felkészülésre kellene fordítani – mondta az InfoRádiónak Stumpf-Biró András összeomlás-kutató. A Pannon Egyetem kutatója radikálisan látja az emberiség közeljövőjét, és ezt nem rejtette véka alá Magyarország első üzleti jövőkutató konferenciáján sem, ahol a Mélyalkalmazkodás nevű mozgalom hazai képviselőjeként tartott előadást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

A nemzetközi segélyezési rendszer már régóta válsággal küzd, működésével sem a donorok, sem a kedvezményezettek nem elégedettek. Miközben a donor országok azt tapasztalják, hogy a segélyek nem hozzák a várt tartós eredményeket, addig a kedvezményezettek sokszor függőségbe, segélycsapdába kerülnek. Emiatt a segélyezésről szóló szakirodalomban több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével. Kérdés, mennyire megvalósítható ez a koncepció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×