Infostart.hu
eur:
361.31
usd:
308.23
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
London, 2024. március 26.Julian Assange ausztrál újságíró támogatói tüntetnek Londonban 2024. március 26-án, miután a brit legfelsőbb bíróság megadta a lehetőséget Assange számára, hogy fellebbezzen a kiadatását elrendelő korábbi döntés ellen. Assange-t, a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Királyságban tartják fogva és az Egyesült Államoknak való kiadatása előtt áll, hogy kémkedés és számítógépes visszaélés vádjával bíróság elé álljon. Assange hét évet önkéntes száműzetésben töltött Ecuador londoni nagykövetségén, öt éve pedig a brit főváros szigorúan őrzött Belmarsh börtönben van kiadatási őrizetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Joe Biden megfontolja, hogy ejtsék a Julian Assange elleni vádakat

Az Egyesült Államok katonai adatok szivárogtatása miatt akarja elérni az ausztrál újságíró Egyesült Királyságból való kiadatását. A WikiLeaks alapítója szerint az amerikaiak politikai okokból akarják őt bíróság elé állítani.

Joe Biden amerikai elnök fontolóra veszi, hogy ejtse a vádakat a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen, miután a szigetország parlamentje nemrég megszavazta, hogy Assange visszatérhessen hazájába, Ausztráliába – írja a Telex a BBC beszámolója alapján.

Az amerikai elnök a Fumio Kishida japán miniszterelnökkel való egyeztetés után tett utalást erre. Az Egyesült Államok katonai adatok szivárogtatása miatt akarja elérni a férfi Egyesült Királyságból való kiadatását. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök közölte:

bár különböznek a vélemények Assange-ról, „nem tarthat a végtelenségig ez az ügy”.

Joe Biden nyilatkozatát követően pedig azt mondta az ausztrál kormányfő, hogy egyre optimistább a kérdésben.

Az ausztrál újságíró ellen tizenhét pontban emeltek vádat, többek közt kémkedés és számítógépes visszaélések miatt. Az ügyészek megítélése szerint Julian Assange életeket veszélyeztetett, amikor segített az amerikai hadsereg hírszerzési elemzőjének, Chelsea Manningnek diplomáciai és katonai iratokat közzétenni.

Julian Assange tagadja a vádakat, szerinte a szivárogtatás újságírói munkának minősült.

Chelsea Manninget 35 éves börtönbüntetésre ítélték, mert titkos információkat adott át a WikiLeaksnek, Barack Obama korábbi amerikai elnök azonban hét év után enyhítette a büntetését. Később ismét börtönbe került, mert nem volt hajlandó együttműködni az esküdtszékkel.

Julian Assange jelenleg a londoni Belmarsh börtönben tartózkodik, jogi képviselői azért küzdenek, hogy ne adják ki az újságírót az Egyesült Államoknak. Korábban hét évig az ecuadori nagykövetségen élt menekültként. Kiadatási eljárása március óta szünetel, miután a londoni Legfelsőbb Bíróság biztosítékra vár az amerikaiaktól, hogy ha átadják, nem ítélik halálra.

Assange 2006-ban alapította a WikiLeaks weboldalt, ahol több mint tízmillió dokumentumot publikált. Az iratok közül számos titkosított volt. 2010-ben nyilvánosságra hozott egy videófelvételt, melyen az volt látható, hogy egy amerikai katonai helikopterről civileket ölnek meg Irakban.

Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×