Infostart.hu
eur:
389.41
usd:
335.88
bux:
0
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
London, 2024. március 26.Julian Assange ausztrál újságíró támogatói tüntetnek Londonban 2024. március 26-án, miután a brit legfelsőbb bíróság megadta a lehetőséget Assange számára, hogy fellebbezzen a kiadatását elrendelő korábbi döntés ellen. Assange-t, a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Királyságban tartják fogva és az Egyesült Államoknak való kiadatása előtt áll, hogy kémkedés és számítógépes visszaélés vádjával bíróság elé álljon. Assange hét évet önkéntes száműzetésben töltött Ecuador londoni nagykövetségén, öt éve pedig a brit főváros szigorúan őrzött Belmarsh börtönben van kiadatási őrizetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Joe Biden megfontolja, hogy ejtsék a Julian Assange elleni vádakat

Az Egyesült Államok katonai adatok szivárogtatása miatt akarja elérni az ausztrál újságíró Egyesült Királyságból való kiadatását. A WikiLeaks alapítója szerint az amerikaiak politikai okokból akarják őt bíróság elé állítani.

Joe Biden amerikai elnök fontolóra veszi, hogy ejtse a vádakat a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen, miután a szigetország parlamentje nemrég megszavazta, hogy Assange visszatérhessen hazájába, Ausztráliába – írja a Telex a BBC beszámolója alapján.

Az amerikai elnök a Fumio Kishida japán miniszterelnökkel való egyeztetés után tett utalást erre. Az Egyesült Államok katonai adatok szivárogtatása miatt akarja elérni a férfi Egyesült Királyságból való kiadatását. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök közölte:

bár különböznek a vélemények Assange-ról, „nem tarthat a végtelenségig ez az ügy”.

Joe Biden nyilatkozatát követően pedig azt mondta az ausztrál kormányfő, hogy egyre optimistább a kérdésben.

Az ausztrál újságíró ellen tizenhét pontban emeltek vádat, többek közt kémkedés és számítógépes visszaélések miatt. Az ügyészek megítélése szerint Julian Assange életeket veszélyeztetett, amikor segített az amerikai hadsereg hírszerzési elemzőjének, Chelsea Manningnek diplomáciai és katonai iratokat közzétenni.

Julian Assange tagadja a vádakat, szerinte a szivárogtatás újságírói munkának minősült.

Chelsea Manninget 35 éves börtönbüntetésre ítélték, mert titkos információkat adott át a WikiLeaksnek, Barack Obama korábbi amerikai elnök azonban hét év után enyhítette a büntetését. Később ismét börtönbe került, mert nem volt hajlandó együttműködni az esküdtszékkel.

Julian Assange jelenleg a londoni Belmarsh börtönben tartózkodik, jogi képviselői azért küzdenek, hogy ne adják ki az újságírót az Egyesült Államoknak. Korábban hét évig az ecuadori nagykövetségen élt menekültként. Kiadatási eljárása március óta szünetel, miután a londoni Legfelsőbb Bíróság biztosítékra vár az amerikaiaktól, hogy ha átadják, nem ítélik halálra.

Assange 2006-ban alapította a WikiLeaks weboldalt, ahol több mint tízmillió dokumentumot publikált. Az iratok közül számos titkosított volt. 2010-ben nyilvánosságra hozott egy videófelvételt, melyen az volt látható, hogy egy amerikai katonai helikopterről civileket ölnek meg Irakban.

Címlapról ajánljuk
Holtankoljak.hu: nyárig is kitartanak itthon a stratégiai kőolajkészletek

Holtankoljak.hu: nyárig is kitartanak itthon a stratégiai kőolajkészletek

Nem kell mennyiségi korlátozásokra számítani a hazai benzinkutakon – mondta az InfoRádióban Bujdos Eszter. A holtankoljak.hu ügyvezetője ugyanakkor nem számít arra, hogy a nemzetközi olajárak visszatérnek a tavalyi szintre, miközben az orosz olaj is egyre drágább lesz.

Feltartóztathatatlan az AfD – már Németország nyugati felében is

Megalakulása óta szinte töretlen a radikális jobboldalinak tartott AfD szárnyalása. A két nyugati tartományban márciusban tartott helyi parlament választásokon az ellenzéki párt megduplázta eredményét, de a java az elemzők szerint szeptemberben, a keleti tartományokban tartandó választásokon következhet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Újabb fordulat az iráni háborúban - Mi vár a tőzsdékre?

Újabb fordulat az iráni háborúban - Mi vár a tőzsdékre?

Izgalmas napokat élünk a tőzsdéken, elsősorban az iráni háborúval kapcsolatos fejlemények rángatják a piacokat. Egyrészt ott van az, hogy tegnapi értesülések szerint Izrael esélytelennek látja a megállapodás lehetőségét - ráadásul Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek azt mérlegelik, hogy beszálljanak-e a háborúba; ám a másik oldalon érkezett egy hír tegnap este, miszerint az Egyesült Államok és több regionális közvetítő állam azon dolgozik, hogy akár már csütörtökön magas szintű béketárgyalásokat tartsanak Iránnal. Nagy tehát a bizonytalanság, ebben a környezetben igyekeznek reagálni a tőzsdék, ma reggel az ázsiai piacokon emelkedést láthattunk, az előzetes adatok alapján Európában is pozitív felütéssel indulhat a nap. Ami a ma érkező adatokat illeti, délelőtt Christine Lagarde EKB elnök beszédére, valamint a német IFO gazdasági hangulatindexre lesz majd érdemes figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×