Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
A 2021. január 4-én közreadott képen Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója a sajtó képviselőinek nyilatkozik az ecuadori nagykövetség egyik erkélyén Londonban 2017. május 19-én. A londoni központi büntetőbíróság 2021. január 4-i határozatának értelmében Assange-ot nem adják ki az amerikai hatóságoknak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Londoni felsőbíróság: Julian Assange kiadható az Egyesült Államoknak

A testület fellebbviteli eljárás keretében semmisnek nyilvánította a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási tilalmára vonatkozó ítéletet pénteken.

Timothy Holroyde bíró jelezte: a bíróság jóváhagyja az Egyesült Államok fellebbezését egy korábbi döntés ellen, amely megtiltotta a WikiLeaks alapítójának kiadását, azokra a szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint reális kockázata van annak, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el.

Az amerikai hatóságok 18 vádpontot fogalmaztak meg Assange ellen a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja.

Az ausztrál állampolgárságú 50 éves Julian Assange portálja hozzávetőlegesen csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

A WikiLeaks portál alapítóját védői szerint az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik.

Stella Moris, Assange menyasszonya közölte: a lehető leghamarabb fellebbeznek a döntés ellen.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatását januárban a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta. A végzés megfogalmazása szerint Assange depressziós, és retteg a jövőtől. Az indoklásban arra hivatkoztak, hogy a teljes elszigeteltség körülményei közepette, jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének.

Az Egyesült Államok ezzel szemben azzal érvelt, hogy Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását, és megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további jogi eljárásnak.

Washington egyúttal jelezte: számos biztosítékot adott írásban a brit hatóságoknak arra az esetre, ha Assange ellen Amerikában elmarasztaló ítélet születik. Ezek közé tartozik, hogy

ha Assange-t az Egyesült Államokban szabadságvesztésre ítélnék, az amerikai hatóságok lehetővé teszik, hogy a büntetést szülőhazájában, Ausztráliában töltse le.

Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.

Címlapról ajánljuk
Lando Norris nyerte a Hungaroringen a Forma–1-es Magyar Nagydíjat

Lando Norris nyerte a Hungaroringen a Forma–1-es Magyar Nagydíjat

Lando Norris csapattársa, Oscar Piastri váltóhiba miatt néhány körrel a befutó előtt a második helyről esett ki. Norris mögött a négyszeres világbajnok Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője végzett a második helyen, míg a dobogó alsó fokára a vb-pontversenyt vezető Andrea Kimi Antonelli, a Mercedes fiatal olasz pilótája állhatott fel. Antonelli így 50 pontra növelte előnyét a pontversenyben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Nagy gyomrost kaptak az ETF-ek, de kettőt pislogtunk, és máris új csúcsokat ostromolnak az imádott befektetések

Nagy gyomrost kaptak az ETF-ek, de kettőt pislogtunk, és máris új csúcsokat ostromolnak az imádott befektetések

Az ETF-piac 2026 első félévében mind Amerikában, mind Európában új rekordokat döntött: a világelső USA kezelt vagyona 17 százalékkal 15 818 milliárd dollárra, Európáé pedig 20 százalékkal 3100 milliárd euróra nőtt. A vagyonnövekedés mintegy 42-43 százalékát a nettó tőkebeáramlás adta, a többi a mögöttes eszközök felértékelődésének köszönhető. A márciusi, az iráni háborúhoz köthető piaci zuhanás idején is pozitív maradt a tőkeáramlás mindkét régióban, áprilisban pedig erőteljes visszapattanás következett. A részvény-ETF-ek teljesen uralják a piacot, a kezelt vagyon közel 80 százalékáért felelnek mindkét kontinensen, miközben a termékek száma Amerikában és Európában egyaránt 12 százalékkal bővült.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×