A német kancellár és az izraeli kormányfő megbeszéléseit követően Benjámin Netanjahu elsősorban a háború folytatásáról, míg Scholz az izraeli túszok és a palesztin civilek szenvedéseiről, és a megállapodás szükségességéről beszélt.

"Nagyon komoly beszélgetésünk volt, barátok közti komoly beszélgetés, melyben a német kancellár aggodalmát fejezte ki két dolog, a gázai civilek védelme, és a humanitárius segélyezés miatt" - mondta Netanjahu.

"Úgy gondoljuk, hogy a Hamászt fel kell számolni, nem lehet Gázának jövője, békés jövő, izraeli jövő, ha a Hamász terrorszervezet, mely népirtást követett el, fennmarad"- hangsúlyozta az izraeli kormányfő.

"Százhatvan nap után még mindig több, mint száz izraeli van a Hamász kezében. Százhatvan napja szenvednek, és elviselhetetlen bizonytalanság a családjaik és barátaik számára. Gondolatainkban és imáinkban vannak, ahogy a több mint 1200, október 7-én brutálisan megölt ember emléke"- mondta a német kancellár.

"Ezekben a sötét órákban országom Izrael népe mellett áll, Izraelnek joga van az önvédelemhez a Hamász terrorjával szemben. Minden túszt szabadon kell engedni, ennek a szörnyű bűnténynek véget kell vetni most. Izrael katonai hadművelete a Gázai övezetben már öt hónapja tart, és a Hamász katonai infrastruktúrájának nagy részét elpusztították. Ebben az öt hónapban Gázában rendkívül magas árat fizettek emberéletekben, sokak szerint túl magas árat. Izrael partnereként és barátjaként megosztottam aggodalmaimat a miniszterelnökkel. A Hamász elleni harc Izrael jogos célja, hogy soha többé ne történhessen meg október 7."- hangsúlyozta Scholz.

"Minél tovább tart a háború, minél magasabb a civil áldozatok száma, minél rettenetesebbé válik a gázai emberek helyzete, annál inkább megfogalmazódik a kérdés, hogy bármennyire is fontos a cél, igazolhat-e az ilyen szörnyen magas árat, vagy másképp kell elérni a célt?"- tette hozzá, és az esetleges rafahi támadásról szólva jelezte, hogy a katonai logika mellett a humanitárius logika is felmerül: miként lehet megvédeni a háború elől oda menekült 1,5 millió embert. Hová menjenek? - tette fel a kérdést Scholz.

A kancellár hangsúlyozta az izraeli kormányfőnek, hogy a gázaiakat humanitárius segélyekkel kell ellátni, s közölte, hogy nem nézhetik tétlenül a palesztinok éhezését, hogy sokkal több segélyre van szükség, s a segélyezést sürgősen javítani kell Izraelből. Emellett kiemelte a túszok kiszabadításáról és a hosszan tartó tűzszünetről szóló egyezmény szükségességét.

A német vezető szerint a terror ellen nem csak katonai eszközökkel lehet harcolni, a biztonságot a két nép, az izraeliek és a palesztinok jobb jövőképe hozhatja el, ha a palesztinok remélhetik a jövőben önrendelkezésüket, ha Ciszjordánia és a Gázai övezet a megreformált és megerősített Palesztin Nemzeti Hatóság igazgatása alatt áll. Scholz kiállt a két állami, vagyis Izrael mellett egy palesztin államot ígérő jövőkép mellett, amely a nemzetközi konszenzus szerint az izraeli-palesztin kérdés rendezésének alapja kell, hogy legyen.

A német kancellár megválasztása óta harmadszor, az iszlamista Hamász terrorszervezet október hetediki támadása nyomán kitört háború óta másodszor látogatott el személyesen Izraelbe.