Idén januárban jelentősen megugrott a szubszaharai térségből a Kanári-szigetekre érkezett migránsok száma. Vargha Márk, Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: az a kérdés, hogy Spanyolország hogyan fogja kezelni a helyzetet. Meglehetősen jó diplomáciai kapcsolatokat ápol ugyan a nyugat-afrikai országokkal, ez nagyon fontos kulcseleme a spanyol migrációs politikának, de úgy tűnik, hogy ezek a megállapodások legfeljebb a visszaküldésekben segítenek, az érkezések csökkentésében nem.

"Mindenkinek érdemes kikötnie, nyilvánvaló, hogy a spanyol hatóságok nem fogják a migránsokat ezeken a nagyon veszélyes Atlanti-óceáni vizeken visszatolni. Ez ugyanis egy sokkal veszélyesebb útvonal, mint a közép-mediterrán, vagy a nyugat-mediterrán, ahol a Földközi-tengeren kell átkelniük a migránsoknak Afrikából" – magyarázta a szakértő.

A mostani adat nagy kiugrást jelent az elmúlt évekhez képest, hiszen januárban összesen 7270 szubszaharai migráns érkezett a szigetekre, ez pedig a tavalyi év januári 566-hoz képest 1300 százalékos növekedés.

Tavaly összesen csaknem 40 ezer migráns jutott el a népszerű spanyol turistaparadicsomba. Az eddigi rekordév 2006 volt, amikor 31 ezer menekült szállt partra.

"Most már El Hierróba, a Kanári-szigetek legkisebbjére érkeznek. Itt azonban csupán körülbelül 9000-en élnek, vagyis látható, hogy iszonyatosan megterheli a helyi lakosságot és az infrastruktúrát az, hogy rövid időn belül sokan érkeznek egy ilyen kis területre. Ebből feszültség is adódik a két régió vezetése között, hiszen a Kanári-szigetek rögtön a madridi kormánytól – ami jelenleg egy szocialista baloldali kormány – vár, várna segítséget" – fejtette ki Vargha Márk.

Spanyolország és az Európai Unió egyébként együttműködési megállapodások sorával próbálja érdekeltté tenni a két fő kibocsátó ország, Mauritánia és Szenegál kormányát a migránsok feltartóztatásában.