Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Multiethnic college students sitting in a classroom studying on laptop during class. Group of guys and girls using laptop during computer lesson. Young man and concentrated women sitting in a row doing homework on pc.
Nyitókép: Ridofranz/Getty Images

A demokráciában bíznak a német fiatalok, a kormányban és a parlamentben már kevésbé

A német fiatalok többsége bízik a demokráciában és az Európai Unióban, de jóval kritikusabbak a német politikai intézményekkel, mindenekelőtt a kormánnyal és a parlamenttel szemben, jelentős részük részük aggódik a jövő alakulása miatt is – derül ki egy friss felmérésből.

A Bertelsmann Alapítvány tanulmányához tíz európai országban végzett felméréseket: Németországban 2248 reprezentatívan kiválasztott személyt kérdeztek, köztük több mint 500 fiatalt 18 és 30 év között. A német médiumok ezzel kapcsolatban elsősorban a fiatal generáció véleményét elemezték. Általános értékelés szerint a demokrácia melletti kiállás Németországban erősebb, mint a többi vizsgált országban. Ugyanez azonban nem mondható el a kormány, illetve a parlament iránti érzelmekről.

Ami az alapítvány által ismertetett konkrét adatokat illeti, a válaszadó fiatalok 59 százaléka elkötelezett a demokrácia iránt, az Európai Unióval kapcsolatban pedig 62 százalékuk vélekedett így. Ugyanez az arány a kilenc másik európai országban a demokráciát illetően 50, míg az unióval kapcsolatban átlagosan 57 százalékos volt.

A megkérdezett német fiatalok 52 százaléka ugyanakkor nem bízik a kormányban, 45 százalékuk pedig a parlamentben sem.

Az oktatás és a tudomány viszont közel áll hozzájuk, mintegy 75 százalékuk bizalommal tekint ezekre a területekre.

A válaszokkal értékelve az alapítvány szakértői kedvezőnek minősítették a demokráciába vetett bizalmat. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az illetékes hatóságok ezt ne kockáztassák. A kormány és a parlament tevékenységének jóval negatívabb értékelésével kapcsolatban pedig arra figyelmeztettek, hogy elengedhetetlen a politika problémamegoldó képességébe vetett hit erősítése. Fennáll ugyanis az a veszély, hogy ellenkező esetben a fiatalok azokhoz fordulnak, akik túl egyszerű megoldásokat ígérnek. Ezáltal pedig nyitottak lehetnek a radikális ötletekre – vélekedtek.

A felmérést Németország mellett Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Nagy-Britanniában végezték.

Feltűnő volt, hogy a megkérdezettek jelentős része életkortól függetlenül aggódik a jövő miatt. Az adatok szerint a fiatalok 36 százaléka számít a dolgok rosszabbodására, ez az arány az idősebbek esetében 42 százalékos volt. A németországi fiatal felnőttek átlagosan pesszimistábbak voltak, mint a többi érintett országokban élő "kortársaik".

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×