Infostart.hu
eur:
384.6
usd:
330.33
bux:
122961.01
2026. március 4. szerda Kázmér
Multiethnic college students sitting in a classroom studying on laptop during class. Group of guys and girls using laptop during computer lesson. Young man and concentrated women sitting in a row doing homework on pc.
Nyitókép: Ridofranz/Getty Images

A demokráciában bíznak a német fiatalok, a kormányban és a parlamentben már kevésbé

A német fiatalok többsége bízik a demokráciában és az Európai Unióban, de jóval kritikusabbak a német politikai intézményekkel, mindenekelőtt a kormánnyal és a parlamenttel szemben, jelentős részük részük aggódik a jövő alakulása miatt is – derül ki egy friss felmérésből.

A Bertelsmann Alapítvány tanulmányához tíz európai országban végzett felméréseket: Németországban 2248 reprezentatívan kiválasztott személyt kérdeztek, köztük több mint 500 fiatalt 18 és 30 év között. A német médiumok ezzel kapcsolatban elsősorban a fiatal generáció véleményét elemezték. Általános értékelés szerint a demokrácia melletti kiállás Németországban erősebb, mint a többi vizsgált országban. Ugyanez azonban nem mondható el a kormány, illetve a parlament iránti érzelmekről.

Ami az alapítvány által ismertetett konkrét adatokat illeti, a válaszadó fiatalok 59 százaléka elkötelezett a demokrácia iránt, az Európai Unióval kapcsolatban pedig 62 százalékuk vélekedett így. Ugyanez az arány a kilenc másik európai országban a demokráciát illetően 50, míg az unióval kapcsolatban átlagosan 57 százalékos volt.

A megkérdezett német fiatalok 52 százaléka ugyanakkor nem bízik a kormányban, 45 százalékuk pedig a parlamentben sem.

Az oktatás és a tudomány viszont közel áll hozzájuk, mintegy 75 százalékuk bizalommal tekint ezekre a területekre.

A válaszokkal értékelve az alapítvány szakértői kedvezőnek minősítették a demokráciába vetett bizalmat. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az illetékes hatóságok ezt ne kockáztassák. A kormány és a parlament tevékenységének jóval negatívabb értékelésével kapcsolatban pedig arra figyelmeztettek, hogy elengedhetetlen a politika problémamegoldó képességébe vetett hit erősítése. Fennáll ugyanis az a veszély, hogy ellenkező esetben a fiatalok azokhoz fordulnak, akik túl egyszerű megoldásokat ígérnek. Ezáltal pedig nyitottak lehetnek a radikális ötletekre – vélekedtek.

A felmérést Németország mellett Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Nagy-Britanniában végezték.

Feltűnő volt, hogy a megkérdezettek jelentős része életkortól függetlenül aggódik a jövő miatt. Az adatok szerint a fiatalok 36 százaléka számít a dolgok rosszabbodására, ez az arány az idősebbek esetében 42 százalékos volt. A németországi fiatal felnőttek átlagosan pesszimistábbak voltak, mint a többi érintett országokban élő "kortársaik".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×