Az elnöki kegyelemmel kapcsolatos jogvita lényege az, hogy vajon érvényes volt-e a 2016-os elnöki kegyelem egy 2007-es üggyel kapcsolatban; bizonyos bírók és a Jog és Igazságosság, valamint a letartóztatott politikusok és maga az elnök is úgy vélekedik, hogy érvényes volt a kegyelem, ugyanakkor az új kormány és a szivárványkoalícióhoz tartozó új házelnök azt képviseli, hogy azért nem volt érvényes az elnöki kegyelem, mert még nem volt meg a jogerős ítélet.

"A december 20-án meghozott, Varsó kerületi bírósági ítélet bírója is azt mondta, hogy

mivel nem volt jogerős ítélet, az elnöki kegyelem sem volt érvényes"

- magyarázta az InfoRádióban Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, de összességében úgy véli, ez az eset arra mutat, hogy nincs jogbiztonság Lengyelországban, mivel a szivárványkoalíció a fősodratú brüsszeli elittel és a globalista médiával összefogva már ellenzékben "aláásta" az országos bírói tanács, a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság intézményeibe vetett közbizalmat.

Ennek szerinte az eredménye az, hogy aki uralkodik, az dönti el, hogy milyen bírót és milyen ítéletet ismer el. Erre példaként azt hozta fel, hogy a két letartóztatott politikusban is paradox a helyzet: a Legfelső Bíróságnak is két ítélete van azzal kapcsolatban, hogy rendelkeznek-e képviselői mandátummal vagy sem.

A szakértő idézte Krzysztof Bosak képviselő véleményét, amely szerint

"a börtönbüntetés foganatosítását kiadó bíró ezer szálon kötődik a Polgári Platformhoz",

emiatt sokak érzése lehet, hogy az emberek a lengyel választáson ősszel bírói kart is választottak.

Hogy ennek lesz-e politikai következménye, azt szerinte nehéz megmondani, "nehéz a politikusok mellett láthatatlanul működő spin-doctorok fejébe látni".

"Elképzelhető, hogy Donald Tuskék csapata olyan helyzetbe akarta hozni Andrzej Duda államfőt, hogy még egyszer részesítse kegyelemben a két képviselőt. Ezt úgy próbálják meg majd bemutatni a nemzetközi közvélemény előtt, hogy az államfő két, bűncselekmény miatt elítélt képviselőt vett a védelmébe. De Donald Tusk terve összeomolhat" - folytatta Rosonczy-Kovács Mihály.

Közben az államfő nemzetközi jogi fórumokhoz fordul, mellette pedig már "egy minden hájjal megkent" kabinetvezető dolgozik, a szakértő nehezen is tudja elképzelni, hogy egy ilyen helyzetben a minden lépést tekintve jogszerű államfő bukjon meg.

Hogy a kormány megbukhat-e adott esetben, arról azt mondta, a legnagyobb kérdés a Lengyel Néppárt mindenkori viselkedése; ez egy konzervatív, vidéki, a vallásos embereket megjelenítő párt, amely önmagában nem lenne elegendő ahhoz, hogy a korábbi kormánypárttal, a PiS-szel összefogva többségbe kerüljön, de a Konföderáció nemzeti szárnyához tartozó képviselőkkel már igen.

"Mateusz Morawiecki egyik utolsó miniszterelnöki interjújában egyértelművé tette, hogy az az ajánlat, amelyről most már nyilvánosan is lehet tudni, érvényben marad négy éven át egy lehetséges jobboldali kormány megalakítására. Úgyhogy itt az a kérdés, hogy a kormány fellépésének az erőszakossága elér-e egy olyan szintet, amelyhez már a Lengyel Néppárt nem tud asszisztálni. Folyosói pletykákból már lehet hallani berzenkedést" - mutatott rá.

Csütörtök este a lengyelországi helyzettel foglalkozik az InfoRádió Aréna című műsora. Vendégek: Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője és Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő