Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
A road signs indicating from 120 to 130 as the speed limit
Nyitókép: Yauheni Kazlou/Getty Images

Újabb eszközt vethetnek be a gyorshajtók ellen – ott lesz minden autóban

Az Európai Unió jelentősen csökkenteni akarja a halálos közlekedési baleset számát, és az adatok azt mutatják, ehhez jelentősen csökkenteni kell a sebességet.

Azoknak az uniós országoknak kedvezőbb a statisztikája, amelyekben szigorúbbak a sebességkorlátozások – derült ki az ETSC (European Transport Safety Council - Európai Közlekedésbiztonsági Tanács) adataiból. Az EU-ban egymillió lakosra vetítve évente átlagosan ötvenen veszítik életüket közlekedési balesetben. Ennél az átlagnál azok az országok érnek el jobb eredményt, amelyekben 70-80 km/órás sebességkorlátozás van érvényben a vidéki utatokon – írja a Totalcar.

Az Európai Unióban a halálos balesetek 37 százaléka történik városi utakon, 55 százaléka vidéki mellékutakon és 8 százaléka autópályákon. A városokban közlekedők 35-37 százaléka, a vidéki mellékutakon hajtók 9-63 százaléka, az autópályákon közlekedők 23-59 százaléka lépi túl a megengedett sebességkorlátot.

Az EU Third Mobility Package intézkedéscsomagját, amelynek az a célja, hogy 2030-ra felére csökkenjen Európában a halálos és a súlyos balesetek száma, jelenleg köröztetik a tagállamok és az európai szervezetek között. A közlekedésbiztonsági standardokat utoljára 2009-ben szigorították.

Az új javaslat egyik kezdeményezése, hogy kötelezővé kellene tenni az elektronikus sebességfelügyelő rendszerek (Intelligent Speed Assistance, ISA) beépítését az újonnan eladott autókba, buszokba és teherautókba. Kutatások szerint ennek a technológiának az alkalmazása önmagában 20 százalékkal mérsékelhetné a halálos autóbalesetek számát.

Az uniós csomag további része lehetne, hogy az európai forrásokból épülő utak tervezését biztonsági szempontból felülvizsgálnák, de a gyorshajtók lefülelésére is használható térfigyelő kamerák igénybevétele is hatékony ötletnek tűnik.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×