eur:
413.15
usd:
397.81
bux:
0
2024. december 19. csütörtök Viola
A road signs indicating from 120 to 130 as the speed limit
Nyitókép: Yauheni Kazlou/Getty Images

Újabb eszközt vethetnek be a gyorshajtók ellen – ott lesz minden autóban

Az Európai Unió jelentősen csökkenteni akarja a halálos közlekedési baleset számát, és az adatok azt mutatják, ehhez jelentősen csökkenteni kell a sebességet.

Azoknak az uniós országoknak kedvezőbb a statisztikája, amelyekben szigorúbbak a sebességkorlátozások – derült ki az ETSC (European Transport Safety Council - Európai Közlekedésbiztonsági Tanács) adataiból. Az EU-ban egymillió lakosra vetítve évente átlagosan ötvenen veszítik életüket közlekedési balesetben. Ennél az átlagnál azok az országok érnek el jobb eredményt, amelyekben 70-80 km/órás sebességkorlátozás van érvényben a vidéki utatokon – írja a Totalcar.

Az Európai Unióban a halálos balesetek 37 százaléka történik városi utakon, 55 százaléka vidéki mellékutakon és 8 százaléka autópályákon. A városokban közlekedők 35-37 százaléka, a vidéki mellékutakon hajtók 9-63 százaléka, az autópályákon közlekedők 23-59 százaléka lépi túl a megengedett sebességkorlátot.

Az EU Third Mobility Package intézkedéscsomagját, amelynek az a célja, hogy 2030-ra felére csökkenjen Európában a halálos és a súlyos balesetek száma, jelenleg köröztetik a tagállamok és az európai szervezetek között. A közlekedésbiztonsági standardokat utoljára 2009-ben szigorították.

Az új javaslat egyik kezdeményezése, hogy kötelezővé kellene tenni az elektronikus sebességfelügyelő rendszerek (Intelligent Speed Assistance, ISA) beépítését az újonnan eladott autókba, buszokba és teherautókba. Kutatások szerint ennek a technológiának az alkalmazása önmagában 20 százalékkal mérsékelhetné a halálos autóbalesetek számát.

Az uniós csomag további része lehetne, hogy az európai forrásokból épülő utak tervezését biztonsági szempontból felülvizsgálnák, de a gyorshajtók lefülelésére is használható térfigyelő kamerák igénybevétele is hatékony ötletnek tűnik.

Címlapról ajánljuk
Olaf Scholz nagy fordulata: Donald Trumppal akar közös Ukrajna-politikát

Olaf Scholz nagy fordulata: Donald Trumppal akar közös Ukrajna-politikát

Rendkívüli változás körvonalazódik a parlamenti bizalmi szavazáson megbukott, de a február végi választásokon újrainduló német kancellár külpolitikájában. Olaf Scholz az elmúlt három évben az amerikai elnök, Joe Biden legszorosabb európai szövetségese volt, nem titkolva, hogy neki szurkolt a novemberi elnökválasztáson. Most azonban fordult a kocka, és új szövetségesként már a hamarosan hivatalba lépő új elnökre, Donald Trumpra számít.

Döntöttek az autóelkobzás és Rákosrendező ügyében, és elfogadták Budapest költségvetését

A Fidesz nélkül fogadták el a Fővárosi Közgyűlés ülésén Budapest jövő évi költségvetését. Szavaztak a képviselők Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös előterjesztéséről a "mini-Dubaj" beruházással kapcsolatban, illetve a közparkok bekamerázásáról szóló kezdeményezésről is. Javaslat készül a kormány számára egy milliárdos külvárosfejlesztésről és döntöttek a dunai uszoda létesítésének lehetőségével kapcsolatban is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Olajfinomító kapott lángra Oroszországban, európai országok katonákat küldhetnek Ukrajnába – Háborús híreink csütörtökön

Olajfinomító kapott lángra Oroszországban, európai országok katonákat küldhetnek Ukrajnába – Háborús híreink csütörtökön

Orosz közlések szerint csütörtökre virradóra Ukrajna masszív dróntámadást hajtott végre Oroszország ellen. A védelmi minisztérium szerint összesen 84 ukrán drónt lőttek le, ebből 36-ot a Rosztovi terület fölött. A megye kormányzója bejelentette, hogy egy drón- és rakétatámadás miatt tűz ütött ki a Novosahtinszk olajfinomítóban. Ukrán közlés szerint szintén a Rosztovi területen támadás érte Oroszország egyik legnagyobb vegyi üzemét, ahol rakétahajtóanyagot, lőszerhozzávalókat és robbanóanyagokat gyártanak. A Reuters információi szerint az európai országok vezetői a háttérben már tárgyalnak arról, hogy egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás esetén nagy létszámú fegyveres csapatokat küldenének Ukrajnába.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×