eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke beszél a párt eredményváróján a lengyel parlamenti választások után Varsóban 2019. október 13-án. Az urnazárás után közölt exit pollok szerint megnyerte a lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó PiS.
Nyitókép: Radek Pietruszka

Jaroslaw Kaczynski: 65 területen szüntetné meg az EU az egyhangú döntéshozatalt

Meg kell állítani az uniós alapszerződések módosításának folyamatát, a javasolt változtatások az uniós szervek hatáskörének bővítését célozzák a tagállamok rovására - hangsúlyozta pénteken Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke.

"Rendkívül negatívan értékeljük az alapszerződések módosításait, ez kísérlet a lengyel állam felszámolására" - jelentette ki Jaroslaw Kaczynski a PAP hírügynökségnek adott interjúban.

A PiS elnöke a lengyel érdekek elárulásának minősítette, hogy az Európai Parlamentben (EP) szerdán a Szocialisták és Demokraták, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe), valamint a Zöldek képviselőcsoportjához tartozó kilenc lengyel képviselő is az alapszerződések módosításáról szóló jelentés mellett szavazott.

Az eddig ellenzékben lévő, az októberi lengyel parlamenti választások nyomán parlamenti többségbe került tömörülések koalícióját vezető Polgári Platformról (PO) Jaroslaw Kaczynski elmondta: helyes, hogy EP-képviselői a szavazáson nem támogatták a módosításokat.

"Nincs viszont kétségünk afelől, hogy magatartásuk taktikai lépés volt"

- tette hozzá.

"Csak a naivak hihetik, hogy a PO (...) nem támogatja a módosításokat (az elfogadásuk) következő szakaszain" - figyelmeztetett a PiS elnöke, aláhúzva: folytatni kell "azoknak az erőknek az offenzíváját, amelyek ellenzik az EU-struktúrák hatáskörének kiterjesztését a tagállamok rovására". Az ilyen változtatások valójában "a jelenleg ismert EU felszámolását jelentenék (...) ezt az őrületet meg kell állítani" - jelentette ki a kormányfőhelyettes.

A EP szerdai plenáris ülésén megszavazott jelentés szerint az alapszerződésekbe 267 olyan módosítást vezetnének be, amelyek értelmében kiterjesztenék az uniós intézmények hatáskörét, és 65 területen megszüntetnék az egyhangú döntéshozatal kötelezettségét.

Ryszard Terlecki, a PiS alsóházi frakciójának alelnöke pénteken a Facebookon úgy fogalmazott:

az EU-ban növekszik az ellenállás "az érvényben lévő alapszerződéseket semmibe vevő politika iránt".

A módosításokkal szemben eddig Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Ausztria "emelt kifogást, vagy fogalmazott meg legalábbis kételyeket", számos európai országban viszont csak most kezdődik vita róluk, "annak ellenére, hogy az EU átalakításának tervei már hónapok óta ismertek" - szögezte le Terlecki.

Marcin Kierwinski, a PO főtitkára pénteken úgy ítélte meg: az EP jelentése "nem ad nagy okot nyugtalanságra", mert az esetleges módosításokat nemzeti szinten kell majd jóváhagyni. Donald Tusk ellenzéki kormányfőjelölt "nagyon világosan kimondta, hogy ellenez bármilyen módosítást".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×