Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 15. vasárnap Kristóf
Nyitókép: Meteoplus/Facebook

Pokoli földrengés Marokkóban, több százan életüket vesztették

A rabati székhelyű geológiai központ arról számolt be, hogy a rengés a Richter-skála szerinti 7-es erősségű volt.

Legalább 296 ember meghalt a péntek éjjel Marokkóban pusztító erős földrengésben, amely hatalmas károkat és pánikot okozott Marrákesben és több más városban - derül ki az előzetes hivatalos adatokból.

A rabati székhelyű geológiai központ arról számolt be, hogy a rengés a Richter-skála szerinti 7-es erősségű volt, és az epicentruma az ország középső részén fekvő Al-Hauz tartományban volt, a turistaváros Marrákestől délnyugatra.

"Az előzetes adatok szerint a földrengés 296 ember halálát okozta Al-Hauz, Marrákes, Uarzazate, Azilal, Sisaua és Tarudant tartományokban" - áll a minisztérium közleményében. Ugyanezen forrás szerint 153 ember megsérült és kórházba került.

A marokkói média szerint ez a legerősebb földrengés, amely eddig a királyságot sújtotta.

A hatóságok "minden szükséges erőforrást mozgósítottak a beavatkozáshoz és az érintett területek megsegítéséhez" - tette hozzá a belügyminisztériumi közlemény.

A közösségi oldalakon keringő képek és szemtanúk beszámolói szerint a földrengés több városban is jelentős károkat okozott.

Marrákes mellett a fővárosban, Rabatban, Casablancában, valamint Agadirban is érezték a rengést, ami pánikot keltett a lakosság körében. A közösségi oldalakon közzétett képek szerint sokan az utcára menekültek ezekben a városokban, attól tartva, hogy házaik összedőlnek.

Az internetezők által közzétett fotókon és videókon nagy törmelékdarabok láthatók a marrákesi Medina negyed utcáin. De készültek fényképfelvételek a lezuhanó törmelékek által összezúzott autókról is.

Az interneten közzétett képek szerint a híres Marrákes központjában egy minaret erősen megrongálódott, két ember megsérült.

A marrákesi regionális egészségügyi központ felhívta a lakosokat, hogy az emberek szombaton adjanak vért a sérültek számára.

Tizenkilenc éve, 2004. február 24-én a Richter-skála szerinti 6,3-as erősségű földrengés rázta meg a Rabattól 400 kilométerre északkeletre fekvő Al Hoceima tartományt, amely 628 ember halálát és jelentős anyagi károkat okozott.

1960. február 29-én pedig az ország nyugati partvidékén található Agadirban pusztított a földrengés, amely több mint 12 ezer ember - a város lakosságának egyharmada - halálát okozta.

Címlapról ajánljuk
Rendzavarás nélkül lezajlott a két nagy megemlékezés – percről percre

Rendzavarás nélkül lezajlott a két nagy megemlékezés – percről percre

Reggel katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében a budapesti Kossuth téren felvonták a nemzeti zászlót. Fél tizenkettőkor elindult el a Békemenet a Margit hídon át a Kossuth tér felé. Kiderült: az ottani ünnepségen Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter és Lázár János is felszólalt. Hídfoglalást tart délután kettő óta a Kutyapárt, három órakor elkezdődött a Mi Hazánk megemlékezése. A Nemzeti Menet résztvevői a Deák térről a Hősök terére vonultak, ahol negyed ötkor kezdődött a színpadi műsor. Magyar Péter öt óra után lépett színpadra.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Meglépték Brüsszelben, amitől a tagállamok tartanak: sosem látott hatalomátvétel indult meg az uniós központban

Meglépték Brüsszelben, amitől a tagállamok tartanak: sosem látott hatalomátvétel indult meg az uniós központban

Újraírják Brüsszelben az Európai Unió hatalmi egyensúlyát, ami könnyen egy intézményközi kereszttűz közepére állíthatja Ursula von der Leyen bizottsági elnököt. Az Európai Parlament ugyanis új biztosítékokat követel az Európai Bizottsággal kötött keretmegállapodásban, hogy a szerződésekben rögzített jogköreit a mindennapi uniós döntéshozatalban is kézzelfoghatóbbá tegye. A frissített szöveg az EP-t a tagállamokat tömörítő Európai Tanáccsal egyenrangú társjogalkotóként kívánja elismertetni. A megállapodás ugyanakkor a tagállamok régi fenntartásai közepette születik, és igyekszik úgy bővíteni a parlamenti kontrollt, hogy formálisan ne borítsa fel az intézményi egyensúlyt. A valódi tét nem az aláírás pillanata, hanem az, hogy 2026 után a gyakorlatban mennyire tudja a Parlament következetesen kikényszeríteni az új jogokat, és hol húz ellenállási vonalat a Tanács.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×