Infostart.hu
eur:
366.99
usd:
334.25
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Meteoplus/Facebook

Pokoli földrengés Marokkóban, több százan életüket vesztették

A rabati székhelyű geológiai központ arról számolt be, hogy a rengés a Richter-skála szerinti 7-es erősségű volt.

Legalább 296 ember meghalt a péntek éjjel Marokkóban pusztító erős földrengésben, amely hatalmas károkat és pánikot okozott Marrákesben és több más városban - derül ki az előzetes hivatalos adatokból.

A rabati székhelyű geológiai központ arról számolt be, hogy a rengés a Richter-skála szerinti 7-es erősségű volt, és az epicentruma az ország középső részén fekvő Al-Hauz tartományban volt, a turistaváros Marrákestől délnyugatra.

"Az előzetes adatok szerint a földrengés 296 ember halálát okozta Al-Hauz, Marrákes, Uarzazate, Azilal, Sisaua és Tarudant tartományokban" - áll a minisztérium közleményében. Ugyanezen forrás szerint 153 ember megsérült és kórházba került.

A marokkói média szerint ez a legerősebb földrengés, amely eddig a királyságot sújtotta.

A hatóságok "minden szükséges erőforrást mozgósítottak a beavatkozáshoz és az érintett területek megsegítéséhez" - tette hozzá a belügyminisztériumi közlemény.

A közösségi oldalakon keringő képek és szemtanúk beszámolói szerint a földrengés több városban is jelentős károkat okozott.

Marrákes mellett a fővárosban, Rabatban, Casablancában, valamint Agadirban is érezték a rengést, ami pánikot keltett a lakosság körében. A közösségi oldalakon közzétett képek szerint sokan az utcára menekültek ezekben a városokban, attól tartva, hogy házaik összedőlnek.

Az internetezők által közzétett fotókon és videókon nagy törmelékdarabok láthatók a marrákesi Medina negyed utcáin. De készültek fényképfelvételek a lezuhanó törmelékek által összezúzott autókról is.

Az interneten közzétett képek szerint a híres Marrákes központjában egy minaret erősen megrongálódott, két ember megsérült.

A marrákesi regionális egészségügyi központ felhívta a lakosokat, hogy az emberek szombaton adjanak vért a sérültek számára.

Tizenkilenc éve, 2004. február 24-én a Richter-skála szerinti 6,3-as erősségű földrengés rázta meg a Rabattól 400 kilométerre északkeletre fekvő Al Hoceima tartományt, amely 628 ember halálát és jelentős anyagi károkat okozott.

1960. február 29-én pedig az ország nyugati partvidékén található Agadirban pusztított a földrengés, amely több mint 12 ezer ember - a város lakosságának egyharmada - halálát okozta.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×