Infostart.hu
eur:
385.32
usd:
332.03
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Karl Nehammer, az előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára sajtóértekezletet tart Bécsben 2019. október 1-jén. A plakát feliratának jelentése: az új néppárt.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Komoly fizetésemelés járna a politikai vezetőknek Ausztriában, de ők inkább nem kérik

Csaknem tíz százalékkal növekedne a legtekintélyesebb osztrák politikusok fizetése az érvényben lévő számvevőszéki rendelkezés szerint. A törvény kimondja ugyanis, hogy az államfő, a kancellár, továbbá a kormány összes többi tagja havi bérének növelését évről-évre vagy a nyugdíjak korrekciójához, vagy pedig a múlt év júliusától az idei esztendő júniusáig terjedő időszak átlagos inflációs értékéhez kell igazítani. Pontosabban a kettő közül ahhoz, amelyik alacsonyabb.

Bár a nyugdíjkorrekció hivatalosan még nem rögzített, előzetes adatok szerint ez 9,7 százalék.

Ez pedig csekély mértékben alacsonyabb, mint az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által az euróövezeti országok esetében megállapított infláció.

Ez utóbbival Ausztria aligha büszkélkedhet, hisz az éves inflációval a dobogó legfelsőbb fokán áll az euróövezeti országok sorában.

Mindez azt jelentené, hogy az ország vezető politikusainak havi keresete 2024-ben 9,7 százalékkal növekedne, ami rekordot jelentene az elmúlt évek kormányzati kereseteinek "korrekciójához" képest.

Olyannyira, hogy az ellenzék - élén az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ), valamint a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárttal - hevesen tiltakozott.

A Der Standard című lap beszámolója szerint a tiltakozás ténylegesen olyan heves volt, hogy a jobboldali osztrák néppárti (ÖVP) kancellár, Karl Nehammer, valamint a koalíciós partnert, az osztrák zöldeket képviselő Werner Kogler alkancellár visszavonulót fújt.

Közösen jelentették be, hogy

a politikusok számára a jövő évben elmarad a fizetésemelés, legalábbis ami Alexander Van der Bellen államfőt, valamint a kormány tagjait illeti.

Mindez egyébként Ausztriában nem példa nélküli, korábban hasonló határozat született a 2009 és 2012 közötti évekre vonatkozóan, és 2018-ban is.

Az újság szerint a "drákói" rendelkezés a tartományi, valamint a helyi önkormányzati vezetőkre nem vonatkozik, de a várható béremelés valamennyi szinten csekély lesz.

Van der Bellen államfő havi bére a Finanz.at honlap szerint jelenleg 26 701 euró, Nehammeré 23 840, míg Kogler alkancelláré 20 979 euró. A miniszterek átlagos havi fizetése 19 072 euró.

A törvény szerint ugyanakkor a parlament, azaz a Nemzeti Tanács jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy az ország vezető politikusai lemondjanak a korábbi számvevőszéki rendelkezés alapján nekik járó fizetésemelésről.

Az őszre várható parlamenti döntéshez ugyanakkor szükség van az ellenzék támogatására. Ez utóbbi pedig aligha kétséges, különös tekintettel az ellenzéki vezetők nyilatkozataira.

A Kronen Zeitung által idézett szocialista párti vezető, Andreas Babler többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztriában immár hét hónapja a legmagasabb az infláció Nyugat-Európában.

Teljes mértékben erkölcstelen lenne azok fizetését megemelni, akik leginkább felelősek azért, hogy az emberek többsége számára a megélhetés egyre nehezebbé, illetve drágábbá vált - jelentette ki.

Hasonlóan fogalmazott a radikális jobboldali, Ausztriában jelenleg a legnagyobb támogatottsággal rendelkező Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője is. Herbert Kickl szintén a rekord méretű drágulást rótta fel Karl Nehammer kancellárnak.

A pártelnök szerint a Nehammer vezetett kormány teljes mértékben elhibázott politikája sokak életét rendkívüli módon megnehezítette.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×