A légkörben lebegő mikroműanyagok a korábbi becsléseknél jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez – írja a Phys.org cikke nyomán a Portfolio.

A Nature Climate Change folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányból kiderül, hogy a műanyagrészecskék hőelnyelő képessége akár a koroménak az egyötödét is elérheti. A mikroműanyagok jelenlétét már szinte mindenhol kimutatták a bolygón, így a földben, a vízben és az élőlények szervezetében is – a hatásukat azonban csak most kezdi feltérképezni a tudomány. A friss kutatás szerint viszont

korábban jócskán alábecsülték a légköri mikroműanyagok klímára gyakorolt hatását, mivel nem vették figyelembe a részecskék színének szerepét a hőelnyelésben.

A kínai-amerikai kutatócsapat első alkalommal mérte fel a különböző színű műanyagok optikai tulajdonságait. Ezt követően a légköri szélrendszerek digitális térképeinek segítségével megbecsülték a lebegő részecskék eloszlását az atmoszférában. Az adatokat végül egy sugárzásátviteli modellbe táplálták be, hogy pontosan kiszámítsák a többlet-hőelnyelést.

Az eredmények alapján kiderült, hogy a sötétebb színű (vörös, kék, fekete) műanyagrészecskék akár közel 75 százalékkal több napfényt is képesek elnyelni, mint a színezetlen darabkák.

A fehér részecskék viszont nagyrészt inkább visszaverik a fényt. Az elnyelt energia a részecskék közvetlen környezetében hővé alakul, ezáltal melegítve a levegőt.

A kutatás azt is megállapította, hogy a színes mikro- és nanoműanyagok globális átlagban 0,039 watt/négyzetméter közvetlen sugárzási kényszerrel (DRF) járulnak hozzá a felmelegedéshez. Ez az érték a színezetlen részecskék hatásának a 15,3-szorosa.

A tanulmány szerzői rámutatnak arra, hogy a mikro- és nanoműanyagok kettős éghajlati fenyegetést jelentenek. Egyrészt közvetlen sugárzásos melegedést okoznak a légkörben, másrészt pedig megzavarják a Föld globális szénciklusát.