Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Egy férfi kinyit egy üres pénztárcát.
Nyitókép: Unsplash

Ilyen stratégia még nem volt: 2050-re felszámolnák a szegénységet

Az Európai Bizottság új intézkedéseket javasolt szerdán a szegénység elleni küzdelem és a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítása érdekében, és ez az első uniós stratégia, amelynek célja, hogy 2050-ig felszámolja a szegénységet az egész Európai Unióban.

A szegénység felszámolását és a fogyatékkal élők jogainak előmozdítást célzó csomag javaslatot tesz a lakhatásból való kirekesztés elleni küzdelemre, a gyermekszegénység megszüntetésére, a megfelelő nyugdíjak biztosítására és a társadalmi kirekesztés kockázatainak kezelésére – közölte brüsszeli sajtótájékoztatóján Roxana Minzatu szociális jogokért és készségfejlesztésért, minőségi munkahelyek megteremtéséért, valamint felkészültségért felelős uniós biztos.

Elmondta, az európaiak 52 százaléka számra a legfőbb aggodalmat a megélhetés és annak költségei jelentik. Az EU három kihívással küzd: lakhatási válsággal, a gyorsan változó munkaerőpiacon való részvétel akadályaival, valamint a szegénységgel, amely az európaiak ötödét, a gyermekek negyedét érinti. Emellett - mint megjegyezte – számos társadalmi és gazdasági szempontból kiszolgáltatott ember él diszkriminációnak és a megbélyegzésnek kitéve.

Közölte: az EU-nak a szegénység felszámolását célzó stratégiája egyértelmű utat jelöl ki, hogy

2030-ra legalább 15 millióval csökkenjen a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek száma, 2050-re pedig teljesen felszámolja azt.

Ennek elérésére minőségi munkahelyeket kell teremteni mindenki számára, mivel - mint kiemelte - a minőségi foglalkoztatás az első kiút a szegénységből azok számára, akik tudnak dolgozni. Továbbá hatékony hozzáférést kell biztosítani a minőségi szolgáltatásokhoz és a megfelelő jövedelemtámogatáshoz.

Részleteket tekintve elmondta, a stratégia új jogszabályokat hozna a munkaerőpiacról kiszorult emberek integrálására, megfelelő nyugdíjakat vezetne be az idősebb emberek támogatására, valamint hangsúlyozza, hogy össze kell fogni a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokkal, vállalkozásokkal és a civil társadalommal a szegénység elleni küzdelem érdekében többek között egy szegénység elleni koalíció létrehozásával még idén. Párbeszédre van szükség továbbá a szegénységben élőkkel a vonatkozó politikákról – mondta.

Az uniós biztos kiemelte: a gyermekek nagyobb mértékben ki vannak téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, mint a felnőttek. Az Európai Bizottság ezért meg kívánja erősíteni az úgynevezett Európai Gyermekgaranciát, melynek célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett gyermekek alapvető szolgáltatásokhoz – ingyenes oktatás, egészségügy, megfelelő táplálkozás, lakhatás - való hozzáférésének biztosítása. A brüsszeli testület célja, hogy biztosítsa a kiszolgáltatott gyermekek szükségleteit – hangoztatta. A hangsúly a családok minőségi munkahelyekhez, gyermekgondozáshoz és erős szociális hálókhoz való hozzáférésének biztosítására, valamint a gyermekek mentorprogramokhoz és mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének javítására irányul – részletezte. Ezenkívül az uniós bizottság a tagállamokkal közösen kísérleti jelleggel kidolgoz egy úgynevezett Európai Gyermekgarancia-kártyát, amely megkönnyíti a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a rászoruló gyermekek támogatását – tájékoztatott.

Minzatu közölte, mivel az európaiak egyre több akadályba ütköznek a megfelelő lakhatáshoz jutás terén, az uniós bizottság hosszú távú megoldásokat és a megelőzést tűzte ki célul a lakhatásból való kirekesztés és a hajléktalanság megelőzése érdekében. Elő kívánja segíteni a szociális és megfizethető lakhatást, és emberközpontú megközelítést szorgalmaz az otthonteremtés támogatására.

Hangsúlyozta:

a fogyatékkal élők helyzetének javítása elengedhetetlen mind a jogok tiszteletben tartásának biztosítása, mind pedig az európai gazdaság és demokrácia fellendítése érdekében.

Az uniós intézkedések közé tartozik az európai fogyatékossági kártya és parkolási kártya uniós szintű bevezetése, a közlekedés akadálymentesítése és a segítő technológiákba, például a mesterséges intelligencia eszközeibe való beruházás – tette hozzá az uniós biztos.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×