Erdogan a kétnapos vilniusi NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a találkozó előtt, hétfő este Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Ulf Kristersson svéd kormányfővel tárgyalt Vilniusban, és egy új megállapodás értelmében Svédország a már korábban megfogalmazott, főként terrorellenes lépésekre vonatkozó török elvárásokon túl Törökország európai uniós csatlakozását illetően a vámunió frissítését és a schengeni vízummentesség ügyét is aktívan támogatni fogja.

Stoltenberg a hétfő esti megbeszélés után jelentette be, hogy a török elnök beleegyezett: a lehető leghamarabb továbbítja a török parlamentnek a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és szorosan együtt fog dolgozni a testülettel a ratifikáció érdekében. A török parlament minden évben október elsején kezdi meg őszi ülésszakát. Erdogan hétfő délelőtt fogalmazta meg azt a váratlan követelését, hogy országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.

A török államfő a szerdai vilniusi sajtótájékoztatón aláhúzta: hiszi, hogy konkrét lépéseket fog látni Stockholmtól a hétfőn született új török-svéd egyezség tekintetében.

Erdogan egyúttal jelezte: úgy véli, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetén a svéd NATO-tagság ratifikálása prioritást élvez majd. - Azt szeretnénk, ha minél hamarabb lezárulna ez a folyamat - tette hozzá.

Svédországgal a szomszédos Finnországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. Finnország esetében ez már tavasszal megtörtént.

Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg - szerinte - Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.

A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.