eur:
406.82
usd:
380.33
bux:
76250.51
2024. november 8. péntek Zsombor
Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtóértekezlete a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Bejelentették, mennyit késik a svédek NATO-csatlakozásának török ratifikációja

Bár az elmúlt napok eseményei után úgy tűnt, hamar sor kerülhet a török szavazásra, Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját. Itthon pedig még a héten háromnapos, kihelyezett kormányülés jöhet.

Erdogan a kétnapos vilniusi NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a találkozó előtt, hétfő este Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Ulf Kristersson svéd kormányfővel tárgyalt Vilniusban, és egy új megállapodás értelmében Svédország a már korábban megfogalmazott, főként terrorellenes lépésekre vonatkozó török elvárásokon túl Törökország európai uniós csatlakozását illetően a vámunió frissítését és a schengeni vízummentesség ügyét is aktívan támogatni fogja.

Stoltenberg a hétfő esti megbeszélés után jelentette be, hogy a török elnök beleegyezett: a lehető leghamarabb továbbítja a török parlamentnek a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és szorosan együtt fog dolgozni a testülettel a ratifikáció érdekében. A török parlament minden évben október elsején kezdi meg őszi ülésszakát. Erdogan hétfő délelőtt fogalmazta meg azt a váratlan követelését, hogy országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.

A török államfő a szerdai vilniusi sajtótájékoztatón aláhúzta: hiszi, hogy konkrét lépéseket fog látni Stockholmtól a hétfőn született új török-svéd egyezség tekintetében.

Erdogan egyúttal jelezte: úgy véli, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetén a svéd NATO-tagság ratifikálása prioritást élvez majd. - Azt szeretnénk, ha minél hamarabb lezárulna ez a folyamat - tette hozzá.

Svédországgal a szomszédos Finnországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. Finnország esetében ez már tavasszal megtörtént.

Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg - szerinte - Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.

A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatót a miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülése után.

Robert Fico: két köztársasági elnök "a szlovákellenes erők mesterséges terméke"

Elítélte a pozsonyi parlament Andrej Kiska volt köztársasági elnöknek az adóügyben tett lépéseit. A határozati javaslatot azután szavazta meg a törvényhozás, hogy Kiskát adócsalás ügyében jogerősen elítélte a bíróság. Kiska politikai okokat lát az ügye mögött.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.11. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
Nagyobb bajban van a világ, mint korábban gondolták: új elemzés látott napvilágot

Nagyobb bajban van a világ, mint korábban gondolták: új elemzés látott napvilágot

A központi bankok hálózatának új elemzése szerint az éghajlatváltozás okozta fizikai sokkok várhatóan jelentős mértékben, akár harmadával is csökkenthetik a globális gazdasági növekedést. A Network for Greening the Financial System (NGFS) legfrissebb jelentése rávilágít arra, hogy az éghajlati kockázatok gazdasági hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint azt korábban feltételezték - írta meg a The Guardian.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 8. 15:01
×
×
×
×